Jelenleg a magyar agrárium jelentős lemaradásban van a világ mezőgazdaságához viszonyítva. Ha megszűnnének vagy átrendeződnének a támogatások, az sok termelő számára végzetes is lehet. (az agroinform.hu portál Gyuricza Csabával készített interjújának második része)

fotó: Agroinform.hu
- Felmerül a kérdés: van-e arra lehetőség, hogy azokból a kutatási eredményekből, amelyek a gyakorlatban is megjelennek, és a termelőknek hasznot hoznak, visszakapjon az intézet?
- Erre nehéz válaszolnom, de a négy gazdasági társaságunk azért van, hogy azokat az eredményeket, amelyek piacon eladhatók, és közvetlenül megjelennek az agrárgazdaságban, azokat értékesítsék. Ilyen módon a saját maguk fenntartásához, és további kutatások végzéséhez járulnak hozzá. Az egész magyar mezőgazdaság legnagyobb problémája a versenyképesség növelése,
nekünk alapvető feladatunk, hogy olyan technológiákat dolgozzunk ki, amelyekkel a versenyképességünket javítjuk.
Szinte mániámmá vált, hogy olyan mezőgazdaságot kell idehaza építenünk, amely támogatás nélkül is életképes marad. Jelenleg a magyar mezőgazdaság úgy működik, mint az a beteg, akit infúzióra kapcsoltak, ami táplálja őt, de ha lekapcsolják az infúzióról, akkor az életesélyei is lecsökkennek. A támogatás kényelmessé teszi a gazdálkodókat. Ha nem lesz támogatás, akkor az várhatóan átrendezi a jövedelmezőségi viszonyokat, a fogyasztói, felvásárlási árakat is.
Riasztó az adat: az uniós mezőgazdaságához viszonyítva a magyar mezőgazdaság 60-65 százalékon teljesít, s ha az Egyesült Államokhoz mérjük magunkat, még rosszabb a helyzetünk, hiszen 50 százalékos a mutatónk. Ha globálisan nézzük a hazai mezőgazdaságot – márpedig globális keretek közé kell helyezni az ágazatot – akkor
a támogatás megvonása, a támogatáspolitika drasztikus átrendeződése számunkra végzetes is lehet a jelenlegi versenyképességi feltételek mellett.
Ezért létfontosságú számunkra, hogy már készüljünk az elkövetkezendő évekre, legalább az előttünk álló nyolc-tíz éves periódusra, és ne ciklusokban gondolkodjunk.
- A közelmúltban az Agroinform hírportál szervezésében zajlott a 3. PREGA Konferencia, ahol az innovatív eredményeket is bőségesen bemutatták a kutatók, és a gazdálkodók is. Talán ál-naiv a kérdés, de fontos-e a precíziós gazdálkodással ilyen szinten foglalkoznunk?
- Ha a versenyképességről beszéltem, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy nem olyan nagy a mozgásterünk. Olyan sok lehetőségünk nincs már arra, hogy válogassunk a különböző technológiák közül. Azt látni kell, hogy a mezőgazdaság világszerte csúcstechnológiai ágazattá válik, rohamléptekkel zajlik a fejlődése, az informatika betört a technológiákba is. Aki nem lép ezen a területen, az végérvényesen lemarad.
Versenyképességi szempontból is az egyik legnagyobb esély, ha a precíziós technológiákra sikerül a gazdálkodónak átállnia, illetve ezen a területen előre lépni. És nem csak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésre, a kertészetre, és a többi ágazatra is vonatkozik ez a megállapítás. Az informatika és a mezőgazdaság fúziója a teljes agrárágazatra kell, hogy vonatkozzon, s itt a kutatás területét is beleértem. A precíziós gazdálkodásban 20-30 százalékos hatékonysági javulási lehetőséget látok.
Persze, a veszélyeire is fel kell hívni a figyelmet, hiszen a munkaerő csökkenés is szerepet kap. De a magasan kvalifikált munkaerőre még inkább szükség lesz, s a multidiszciplináris tudásra van, lesz igény. Ez viszont az oktatásnak jelent új kihívást, ugyanakkor az is látszik, hogy gyakran viszonylag egyszerű módszerekkel is lehet jelentős hatékonyságnövelést elérni a precíziós gazdálkodási technológiákkal. Ma már egyre többen felismerik ezt. De véleményem szerint a mezőgazdaság művelési szerkezetében is elkerülhetetlenné válik a drasztikus változtatás, mert vannak olyan méretgazdaságossági szempontok, amelyek a precíziós technológiáknál nem lehet figyelmen kívül hagyni.
fotó: Agroinform.hu
Egy kedvenc példát hadd mondjak: a talajművelésben csak azzal lehet 10-15 százalékos eredményjavulást elérni, ha valaki sorvezetőt, és a digitális technológiát, műholdas rendszereket alkalmazza. Ezek pedig nagyon jelentős számok, mivel a mezőgazdaság eredményessége éppen 10-15 százalék között mozog. S ha ehhez még hozzávesszük a többi technológiai elemet, akkor látszik, hogy ezen a területen kell előrelépnünk. Üdvözítő dolog, hogy egyre több szakmai rendezvény, konferencia van ebben a témakörben, mert így a szakmai közbeszédbe is bekerül a precíziós gazdálkodás rendszere. A szakpolitika egyik zászlóshajójává kell ennek a rendszernek válnia ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége, fenntarthatósága, versenyképessége erősödjön az elkövetkezendő időszakban.
- Versenyképesség, hatékonyság, fenntarthatóság: akár hármas kulcsszóként is megfogalmazhatók ezek a fogalmak a NAIK hálózatában is. De azt tapasztalni, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány, s nem csak a magasan kvalifikált szakemberekről van szó, hanem a kétkezi, szakmunkásokról is. Nincs-e ellentmondás abban, hogy az intézethálózat a legkorszerűbb technológiákat „propagálja” a gazdálkodóknak, s ezek a technológiák – úgymond – gyakran kiváltják a munkaerőt is. S eközben a szakpolitika a vidék népességmegtartó erejének a növeléséről, a munkahelyek számának a bővítéséről beszél.
- Nem érzek ebben a kérdésben ellentmondást, mert a magyar mezőgazdaság igen sokszínű. Ami eltér idehaza a világ többi mezőgazdaságától az, hogy idehaza egyidejűleg van jelen a hagyományokhoz való ragaszkodás (lásd ökológiai gazdálkodás, ami nagy munkaerőigénnyel művelhető, s ami a mi intézményünknek, a szakpolitikának is kiemelt területe), és egyidejűleg alkalmazzák a csúcstechnológiákat. Ez azért jelenthet némi ellentmondást, mert míg az egyik technológiában kézi munkaerőre van szükség, ami azért probléma,
mert ma már egyre csökken azok száma, akik kétkezi munkát akarnak végezni, közben a másik technológiában már vezető nélküli traktorok szántják a táblákat.
Ám nem mondhatunk le egyikről sem, hiszen az ökológiai gazdálkodás fontos abból a szempontból, hogy nem csak az extenzív gazdálkodásra alkalmas területeket hasznosítja, hanem alapanyagot, és nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő, részben exportra, részben hazai felhasználásra. Nos, ezen a területen is olyan technológiákat szeretnénk a gazdálkodóknak adni, amelyekkel segítjük az ágazat fejlődését. De a kérdésére visszatérve, a munkaerő-piaci problémák megoldása nem a mi feladatunk, ez szélesebb kitekintésű kormányzati feladatot igényel, amihez mi alternatív javaslatokat tudunk adni.
- Az oktatás problémái azonban itt is fellelhetők. Az oktatás és a kutatás szoros szimbiózisban él egymással. De mennyire piacképes tudással jönnek ki a fiatalok az egyetemekről, szakintézetekből?
- Nos, itt még bőven van tennivaló, mivel az egyik nagy problémája az agrároktatásnak, hogy a rendszer szétaprózódott. Ki kell mondani, hogy – s ezért gondolkodnak az agrár-felsőoktatás drasztikus átalakításán – nem vagyunk versenyképesek az európai piacon.
Kis ország vagyunk ahhoz, hogy 14 felsőoktatási intézményben folyjon agrárképzés, kisebb költségvetési keretek között, mint az európai versenytársak. Ezzel a rendszerrel nem tudunk felzárkózni, mert a humán erőforrásoknál is jelentős problémákkal küzdünk. Nincs elég anyagi erő ahhoz, hogy ennyi tudományos műhelyt hatékonyan, hasznosan működtessünk, a tudás, és az anyagi erő is szétforgácsolódik. Az oktatási kormányzat már dolgozik azon, hogy ezen a helyzeten változtasson, és
elkerülhetetlen lesz a centralizáció.
Ez esélyt ad arra, hogy megmaradjon a színvonalas magyar felsőoktatás, ami azért is fontos, mert azokhoz az új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell az oktatási rendszernek, amiről már beszéltünk. Minden mindennel összefügg, ugyanis ha a felsőoktatás nem tudja azokat a szakembereket „kibocsátani”, akik alkalmazni tudják a precíziós gazdálkodás eszközeit, akkor lehet a szakpolitika zászlóshajója a precíziós gazdálkodás, vagy bármilyen modern technológia, nem lépünk előre.
- Végezetül arról kérdezem, hogy milyen közép-, és hosszú távú terveket fogalmaztak meg a NAIK számára?
- Válasszuk ketté a kérdést szakmaira és szervezeti kérdésre. Szervezetileg azt szeretném, ha a NAIK nem csak a szakmai közvélemény számára lenne ismert, elismert közintézmény, és a szakemberek tisztában lennének azzal, hogy milyen kérdésekkel fordulhatnak hozzánk, hanem a társadalom szélesebb rétegei is tudnának rólunk.
A szaktanácsadásban most is vállalunk komoly szerepet, de az a fogyasztó, aki a polcról leveszi a magyar darált csípős paprikát, akkor tudja azt is, hogy ezt a terméket a magyar kutatók tevékenységével állították elő. Fontos, hogy a magyar fogyasztók is tisztában legyenek azzal, hogy a kutatási háttér segítségével kiváló magyar élelmiszerek készülnek. Ezzel a tudatos vásárlói magatartást is erősíthetjük. Szervezetileg tehát, azt szeretném, ha egységes arculattal jelennénk meg.
A NAIK brendet fel kell építenünk, mert van mivel büszkélkednünk. A kollégákkal, a rendelkezésünkre álló humán erőforrással olyan szakpolitikát segítő szakmai programokat szeretnénk megvalósítani, amelyek az elkövetkezendő időszakban a magyar mezőgazdaságot új, felzárkózást hozó pályára állítják.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.