Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

2014. január 1-jével megkezdte működését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A gödöllői székhellyel megalapított központ tizenkét agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával, működésének összehangolásával jött létre és további négy kutatóintézet gazdasági társaságként csatlakozott hozzá. A NAIK intézeteinek kutatási tevékenysége lefedi a mezőgazdaság minden jelentős területét, beleértve a halászatot, szántóföldi növény-, dísznövény-, gyümölcs-, és zöldségnemesítést, szőlészeti és borászati kutatásokat, állattenyésztést és nemesítést, öntözést és vízgazdálkodást, mezőgazdasági gépészetet, erdészeti kutatásokat, mezőgazdasági biotechnológiát, élelmiszertudományt és agrárkörnyezet-tudományt, valamint a hozzá kapcsolódó oktatási és szaktanácsadási szaktevékenységet.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) mint szervezet, példa nélkül áll Magyarországon az agrárkutatás területén, hiszen az ágazathoz kapcsolódó kutatási egységek, intézetek még soha sem tartoztak egy szervezetbe. Eddig nem volt arra precedens, hogy a kutatási célok, feladatok kitűzése, megosztása ilyen szervezetten történhetett volna, mint a 2014. január 1-én létrehozott NAIK keretei között.

Az új intézmény révén egy, a nemzeti jövedelemtermelő képességet fokozó, olyan integrált agrárkutató hálózat jött létre, amely magas színvonalon képes a magyar agrárgazdaság versenyképességének növelését és a fenntartható fejlődését elősegítő gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozására és végrehajtására.

A NAIK tevékenysége során szakmai szempontból a következő területek rendelkeznek prioritással:

• a fönntartható mezőgazdasági termelés feltételrendszerét maximális mértékben támogató kutatások, ideértve a biológiai sokféleség megőrzését és a természeti erőforrások (víz, talaj, levegő) védelmét, valamint a biológiai folyamatokban rejlő védekezési lehetőségek kiaknázását (pl. agroerdészet),
• a klímaváltozás elleni küzdelem,
• a gazdaságok energetikai függetlenségének növelése a melléktermékek hasznosításának előmozdításával és/vagy energiaszegény agrotechnikai eljárások alkalmazásával,
• az ország energetikai függetlenségének javítása a mezőgazdaságban keletkező szerves anyagok környezetbarát módon történőenergetikai célú hasznosításával,
• az állattenyésztés és a növénytermelés egyensúlyát javító technológiák fejlesztése, különös tekintettel az állattenyésztésből kikerülő és a növénytermelésben fölhasznált szerves anyagok arányának növelésére,
• a társadalom élelmezés-minőségének javítása, többek között az édesvízi haltenyésztés és ezen keresztül a halfogyasztás növelésével,
• a társadalom minőségi táplálkozásának elősegítése magas minőségű, illetve funkcionális élelmiszerek kifejlesztésével.

A NAIK – kiterjedésénél fogva (a négy céggel együtt mintegy 1200 fő, amiből megközelítően 800 fő a kutató vagy kutatást segítő alkalmazott) – immár nemzetközi szinten is jelentős méretű intézményként kapcsolódik a világ tudományos vérkeringésébe, növelve ezzel a hazai agrárkutatás elismertségét.