Negyven éve nem volt arra példa, hogy ilyenkor öntözni kelljen az Alföldön. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint ezen a télen 26 százalékkal kevesebb volt a csapadék az elmúlt évtizedek átlagánál. Idén eddig csaknem 550 aszálykárt jelentettek be 24 ezer hektárnyi területre a gazdák, míg az elmúlt év hasonló időszakában mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektárnyi területre.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
Az már most látszik, hogy az idei szárazság egyre nagyobb veszteséget okoz a gazdáknak. A Viharsarokban például szinte csontszárazak a földek. Kalászos gabonából már most úgy becsülik, hogy a szárazság miatt 30 százalékos veszteséggel lehet számolni. Az elmúlt napok esős időjárása a Nyugat-Dunántúlon javított a helyzeten, de keleten, délkeleten még kellene a kiadós eső, különben jelentős kár érheti a gazdákat.
A kevés csapadék és az egyre több hektár termőterületet érintő aszály azt mutatja, hogy a klímaváltozás már „a nyakunkon van” – jelentette ki Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Évről évre jelennek meg olyan természeti jelenségek, amelyek miatt át kell alakítani a mezőgazdaság szemléletmódját és technológiai újításokra van szükség.
Úgy véli, másfajta gazdálkodást kell bevezetni, és eljött az ideje, hogy az emberek másképp reagáljanak az időjárási viszonyokra, mert jelentős átalakuláson megy keresztül a klíma.
A megváltozott éghajlati körülményekhez kell igazodni
A klímaváltozás jelenségét ma már senki sem vitatja, inkább az azt kiváltó okok miatt folynak még viták – mondta Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Jól látható, hogy az elmúlt évtizedben nőtt a csapadék egyidejűsége és az intenzitása. Ez azt jelenti, hogy egyszerre esik le nagy mennyiségű csapadék, majd több héten vagy hónapon keresztül egyáltalán nincs. A hirtelen lehullott esőt a talaj nem képes elvezetni, ezért a felszínen folyik el, jelentős károkat okozva ezzel a gazdaságban – fűzte hozzá.
Zászlós Tibor is egyetért azzal az állásponttal, hogy a megváltozott éghajlati körülményekre megfelelő válaszokat kell adni, hiszen a társadalom számára ugyanúgy elő kell állítani a szükséges mennyiségű élelmiszeripari termékeket megfelelő ár-érték arányban és egészségesen.
A legnagyobb víztározó Magyarországon nem a Duna és nem is a Tisza, hanem maga a talaj – mondta Gyuricza Csaba. A termőföld nedvességének megőrzését kell kitűzni első számú feladatként, hogy csökkenjen a veszteség. Úgy véli, hazánkban jellemzően akkor cselekszünk, amikor már megvan a probléma. Szerinte azonban a megelőzés a fontos, az aszály megakadályozására pedig fel lehet készülni újszerű talajművelési technológiák alkalmazásával.
Több balatonnyi vízmennyiséget hagyunk elveszni
Hangsúlyozta, ezen a területen még bőven van mit fejlődnie Magyarországnak. Jelenleg a talajba kerülő nedvesség 50 százaléka ugyanis úgy tűnik el, hogy azt nem hasznosul a mezőgazdaságban. Ez akár több balatonnyi vízmennyiségnek felel meg – jegyezte meg. Hozzátette, a természetes vizek megőrzése ráadásul nem kerül sok pénzbe sem, inkább csak megfelelő szakmai tudást, előrelátást és odafigyelést igényel.
Az aktuális pályázatokat már kiírták
Újabb pályázati forrás, 470 milliárd forint jut a mezőgazdasági tevékenység támogatására. Keddtől pályázhatnak a gazdák, a dokumentumokat a Magyar Államkincstár e-ügyintézési felületén lehet benyújtani május 15-ig. Az idei kiírásban változás egyebek mellett, hogy új gyümölcsfajták termesztésére, például fügére és kivire is kérhető támogatás.
A támogatás sok más mellett kompenzálja azokat a többletköltségeket is, amelyek a szigorú uniós előírások betartása miatt jelentkeznek. Így például nem mindegy, hogy a gazdák milyen növényvédő szereket használnak, amelyek megfelelnek az előírásoknak drágábbak a hagyományos vegyszereknél. De a segítség jövedelempótlásként is szolgál annak érdekében, hogy a veszteséges termelők ne menjenek csődbe – hangzott el az M1 Híradójában.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.