Az ICP Forests keretében zajló nemzetközi együttműködés kiemelkedő tudományos „termékeként”, van der Linde és szerzőtársai, köztük Manninger Miklós (NAIK ERTI) eredményei alapján közlemény jelent meg a Nature folyóirat 558. kötetében (2018. június 14.) számában az ektomikorrhizák szerepéről, megjelenésük feltételeiről. A vizsgálatokhoz felhasznált mintákat Európa 20 országából, összesen 137 mintaterületről gyűjtötték be. A magyarországi minták az Erdészeti Megfigyelő- és Mérőrendszer (EMMRE) részeként, a NAIK ERTI Erdőművelési és Ökológiai Osztálya által működtetett intenzív monitoring területeiről származnak. A szerzők az értékeléshez az ugyanezen területeken mért talajvizsgálati, depozíciós és meteorológiai adatokat használták fel. A cikk megállapítja, hogy az ektomikorrhiza közösségek fajösszetételének térbeli mintázatát ezek a tényezők milyen mértékben határozzák meg, és ilyen módon kapcsolatot teremt a környezeti terhelés és az ektomikorrhizák előfordulása között.
Az ektomikorrhizák szerepét, működését a mai napig nem ismerjük kellő mélységben, de alaposan feltételezhető, hogy egyébként kiemelkedő jelentőségük még inkább növekszik a változó környezeti viszonyok fényében. Valószínűleg ez a felismerés vezérelte a szerkesztőket abban, hogy a nemzetközi kutatás eredményeit megjelentessék a világ egyik (ha nem „a”) legrangosabb természettudományos folyóiratában. A cikk a következő webcímen olvasható: https://rdcu.be/VF20
Az ICP Forests program keretében gyűjtött több mint két évtizedes adatsorokat egyébként részben, vagy egészében már száznál is több nemzetközi projekt hasznosította. Biztosra vehető az is, hogy a jövőben is számos további elemzéshez, vizsgálathoz fog mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatni, szolgálva ezzel az erdei ökoszisztémák jobb megismerését, és a valós adatokra alapozott előrejelzéseket, amik jelentőségét aligha lehet eltúlozni.
Programajánló
Hírek
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.
A Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.