Az ICP Forests keretében zajló nemzetközi együttműködés kiemelkedő tudományos „termékeként”, van der Linde és szerzőtársai, köztük Manninger Miklós (NAIK ERTI) eredményei alapján közlemény jelent meg a Nature folyóirat 558. kötetében (2018. június 14.) számában az ektomikorrhizák szerepéről, megjelenésük feltételeiről. A vizsgálatokhoz felhasznált mintákat Európa 20 országából, összesen 137 mintaterületről gyűjtötték be. A magyarországi minták az Erdészeti Megfigyelő- és Mérőrendszer (EMMRE) részeként, a NAIK ERTI Erdőművelési és Ökológiai Osztálya által működtetett intenzív monitoring területeiről származnak. A szerzők az értékeléshez az ugyanezen területeken mért talajvizsgálati, depozíciós és meteorológiai adatokat használták fel. A cikk megállapítja, hogy az ektomikorrhiza közösségek fajösszetételének térbeli mintázatát ezek a tényezők milyen mértékben határozzák meg, és ilyen módon kapcsolatot teremt a környezeti terhelés és az ektomikorrhizák előfordulása között.
Az ektomikorrhizák szerepét, működését a mai napig nem ismerjük kellő mélységben, de alaposan feltételezhető, hogy egyébként kiemelkedő jelentőségük még inkább növekszik a változó környezeti viszonyok fényében. Valószínűleg ez a felismerés vezérelte a szerkesztőket abban, hogy a nemzetközi kutatás eredményeit megjelentessék a világ egyik (ha nem „a”) legrangosabb természettudományos folyóiratában. A cikk a következő webcímen olvasható: https://rdcu.be/VF20
Az ICP Forests program keretében gyűjtött több mint két évtizedes adatsorokat egyébként részben, vagy egészében már száznál is több nemzetközi projekt hasznosította. Biztosra vehető az is, hogy a jövőben is számos további elemzéshez, vizsgálathoz fog mással nem helyettesíthető adatokat szolgáltatni, szolgálva ezzel az erdei ökoszisztémák jobb megismerését, és a valós adatokra alapozott előrejelzéseket, amik jelentőségét aligha lehet eltúlozni.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.