Megbeszélés Cajamarca megye önkormányzati hivatalának képviselőivel és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetőjével
Somogyi Norbert, NAIK – 2018. június 28., csütörtök, 11:44

A Pest megye és Cajamarca megyei együttműködés kiteljesítésének lehetőségeit vizsgálandó Kaleta Gábor nagykövet és Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó megbeszélést folytatott Cajamarca megye önkormányzati hivatalának képviselőivel és a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal vezetőjével. Az elhangzottak alapján kijelenthető, hogy ebben komoly szerep juthat a NAIK-nak és egyes kutatóintézeteinek (elsősorban az ÁTHK-nak, az MBK-nak és az ERTI-nek), valamint az MTKI Kft-nek.

Cajamarca az ország északi részén, hegyvidéki területen elhelyezkedő megye, területe 33318 km2, lakossága meghaladja a másfél milliót, domborzata rendkívül változatos, de dominálnak a magashegyi területek – legalacsonyabban fekvő pontja 420, a legmagasabb 4496 méterrel van a tenger szintje fölött. Két évszakot különböztetnek meg, a nedveset és szárazat, a csapadék elsősorban októbertől márciusig – azaz nyáron – hullik, de az év többi szakában is előfordul. Mennyisége a 2700 méteres tengerszint fölötti magasságban, völgyben elhelyezkedő megyeszékhelyen 750 mm, a környező, 3200-3300 méter magas hegycsúcsok közelében akár 1200 mm is lehet, viszont a jelentős domborzati és így pedoklimatikus különbségek miatt ennél jóval szárazabb, illetve nedvesebb területek is találhatók. Cajamarca vidékét sokan „Peru Svájcának” is nevezik, mert az elmúlt évtizedekben a Cajamarcát övező hegyekben 10 ezer hektárt meghaladó területen teleptettek erdőt, elsősorban tűlevelű fajokkal, de minimális arányban más fajokat, elsősorban eukaliptuszt is használtak, mivel az igen gyors növekedésű és jó minőségű faanyagot ad. A lakosság kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik és abból él, igen jelentős az önellátásra termelés aránya, de ha van bizonyos fölösleg valamiből, azt igyekeznek valamilyen formában – többek között a városi piacon – értékesíteni. Az átlagos birtokméret 3-4 hektár, de nagyon sokan vannak, akiknél egy családra legföljebb egy hektár jut – ez köszön vissza a rengeteg apró parcellában (igaz, hegyvidéki területen egyébként sem lehet alföldi méretekben gondolkodni), sőt az urbanizált területeken az udvarokban termesztett kukoricában, hüvelyesekben és kabakosokban.

A megye gazdaságának egyik pillére még ma is kétségtelenül a bányászat (arany, ezüst, réz), azonban a lakosság egészségügyi problémáinak tükrében látható, hogy nagyon jelentős környezetszennyezéssel járt-jár, aminek következményei sok esetben már nem tehetők semmissé, legföljebb tompítani lehet azokat, legyen szó a légzési problémákról, vérszegénységről, a táplálékláncba került higanyról.

A megyei önkormányzati szakemberek adatai szerint a napi tejtermelés mintegy egymillió liter, ennek 80%-a azonban nagyon komoly minőségi problémákat mutat, aminek csak egyik oka a hűtési lánc hiánya, jelentős szerepet kapnak olyan faktorok, mint a tőgygyulladás és ennek szakszerűtlen kezelése, általában az állatorvosi szolgálat hiányossága és/vagy drágasága, az állatgyógyszerek szakmai ismeretek nélküli alkalmazása, az egyéb fizikai vagy biológiai szennyeződések. A begyűjtött tejnek csupán 5-6%-át ellenőrzik rendszeresen a fölvásárló cégek, a többit senki soha, vagy csak sporadikusan. Ebből következik, hogy a régió emblematikus termékeinek tartott, kistermelők által is nagy ennyiségben késztett sajtok sok esetben komoly élelmiszer-biztonsági hiányosságokat, problémákat mutatnak (pl. gyógyszermaradványok), ami miatt az igényesebb fővárosi piacokon már nem lehet őket értékesíteni, az exportra termelés pedig teljességgel kizárt.

A megyében az intenzívebb tejtermelésre berendezkedett gazdaságokat leszámítva – ahol olyan európai fajtákat is tartanak, mint a ’Holstein’ vagy a ’Jersey’, a spanyol időkre visszavezethető ’Criollo[1]’ (mesztic) fajtát tartják a gazdák, ez ugyan kiválóan alkalmazkodott a helyi pedo-klimatikus adottságokhoz (2500-3000 méteres tengerszint fölötti magasság, 0°C-25°C közötti hőmérsékleti tartomány egész évben, 750-1200 mm éves csapadék), ugyanakkor a tehenenkénti tejtermelés nem haladja meg a napi négy-öt litert, ami rendkívül kevés a mai viszonyok között. Ennek növelésére szekciós és keresztezéses tenyésztési programot kívánnak indítani, ebben számítanak a NIK ÁTHK és MBK, valamint magyarországi tenyésztő szervezetek közreműködésére. A ’Criollo’ állománya 400 ezer állatra tehető, a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok száma a megyei mezőgazdasági hivatal adatai szerint 380 ezer, körülük mindössze 25 ezer olyan van, ami eléri vagy meghaladja az állatonkénti napi hat literes mennyiséget. A tejet fölvásárló két legnagyobb cég a Nestlé, ami el is szállítja a begyűjtött tejet a Lima közelében található földolgozójába, valamint a Gloria, ami viszont helyben készít sajtot. Mivel csupán 200 ezer liter az a mennyiség, ami az élelmiszer-biztonsági előírásoknak megfelel és így alkalmas földolgozásra is, a megye mindenképpen szeretné ennek arányát növelni, továbbá segíteni a termelőket abban, hogy a helyi tej minőségi paramétereihez minél jobban adaptált receptúra alapján készítsenek a régióra jellemző termékeket, valamint növekedjen a hosszabban eltartató és így sokkal jobban szállítható kemény sajtok aránya. Nagyon komoly érdeklődést mutatnak a Magyar Tejgazdasági Kutató Intézet tevékenysége iránt és szeretnék fölvenni az intézettel a kapcsolatot annak érdekében, hogy tisztázni lehessen, milyen föltételek mellett számíthatnak annak közreműködésére a minőségi tej arányának növelésében és az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő hagyományos vagy új termékek receptúráinak kidolgozásában. Készek komolyan megfontolni annak lehetőségét, hogy a PNIA külföldi tapasztalatszerzést támogató ösztöndíját (ld. korábban) pályázva szakembert küldjenek az MTKI-ba, amennyiben az intézet kész őt fogadni. Hasonló konstrukcióban szeretnének egy másik szakembert küldeni a NAIK ÁTHK-ba, ebben az esetben a cél az inszeminálással kapcsolatos elméleti és gyakorlati továbbképzés.

A cajamarcai partnerek jelezték, nagyon komoly problémát jelent a májmétely (Fasciola hepatica), a legelő szarvasmarha-állomány 40-60%-a fertőzött, a kártevő pedig az ellene használt szerek zömére már rezisztens. Szeretnék megismerni a magyarországi helyzetet és megvizsgálni, a magyar fél tud-e hathatós segítséget adni a helyzet javításához?

A megyeszékhelytől, Cajamarcától nem messze, de már 3000 méteres tengerszint fölötti magasságban található a Granja Porcon gazdaság[2], ami mögött egy sajátos szövetkezeti formában (Empresa Cooperativa Cristiana Evangélica) működő szervezet, a Cooperativa Agrária Atahualpa Jeusalén található, az általa használt / művelt terület meghaladja a 10 ezer hektárt, ennek legnagyobb része telepített erdő és legelő. Míg a hatvanas évek elején hét fő volt a tagság, napjainkban ez meghaladja az ötezret, a területen összességében pedig mintegy hétezer ember él, közülük napi szinten 2-300, kampányidőszakban körülbelül 500 fő dolgozik a gazdaságban.

A szövetkezet nagyon jelentős élelmiszer-földolgozó struktúrát épített ki az elmúlt időszakban, saját márkás ásványvíz-palackozója (HACCP-minősítéssel), tejföldolgozója van, sőt egy fűrészüzem és bútorkészítő üzem is épült, ahol a jelenlei éves 300 köbméteres saját fakitermelésből származó faanyag földolgozása mellett bérmunkát is végeznek. A fűrészüzemi és bútorüzemi hulladékkal egyrészt a faanyag-szárítót működtetik, másrészt bútorlapot készíttetnek belőle külső szereplővel, a kész lapokat visszaszállítják és bútorgyártásra használják. Az erdőgazdaságban telepített fajok a következők:

  • szomorú diófenyő (Pinus patula) (spanyol: pino mexicano amarillo o pino patula)
  • Monterey-fenyő (Pinus radiata) (spanyol: pino insigne, pino de Monterrey o pino de California)
  • simafenyő, amerikai simafenyő vagy kanadai simafenyő (Pinus strobus) (spanyol: pino de Weymouth, pino estrobo o pino canadiense)
  • Montezuma-fenyő (Pinus montezumae) (spanyol: ocote)
  • Pinus devoniana (spanyol: pino michoacano)

Az állattenyésztésben elsősorban juhokat (tej, hús és gyapjú) és tejhasznú szarvasmarhákat találunk, de a természeti adottságoknak köszönhetően méhészetet és pisztrángtelepet is működtetnek, valamint a saját szükségletek előállítását biztosító kertészetet. Bevételük igen jelentős részét adja a turizmus (ennek attraktivitását egy állatkert is növeli), ideértve a saját előállítású termékek közvetlen értékesítését és a vendéglátást (étkeztetés, szállás).


[1] a ’criollo’ valójában egy gyűjtőnév. szerte Latin-Amerikában így nevezik a spanyol időkben behozott, akkori európai fajták egymásra hatásaként és az utódnemzedékek helyi adottságokhoz igazított szelekciójával létrejött genotípusokat.

 

Programajánló

2018. november 22., csütörtök, 09:30
Helyszín: NAIK - Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel u. 4.
2018. november 23., péntek, 09:30
Helyszín: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tsz. 1088 Budapest Vas u. 17. félemelet 5. terem.
2018. november 23., péntek, 10:00
Helyszín: NAIK GYKI Újfehértói Kutató Állomás 4244 Újfehértó Vadastag 2.