Fotó: Reuters
A két ország között az élelmiszer-ágazat számos területén nyílik mód a közös munkára

Jelentős lehetőségeket tartogat a magyar agrárvállalkozások számára Ghána; a nyugat-afrikai országgal nemrég több együttműködési megállapodást írt alá a magyar delegáció. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója lapunknak elmondta: nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy a ghánai fél is elsősorban kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések kialakítására törekszik, és nem a segélyekre számít Magyarország részéről.

A közös munka egyik legfontosabb eleme a vetőmag-előállítás. – Szeretnénk elősegíteni, hogy minél több magyar vetőmag kerülhessen a ghánai ­piacra, megfelelő fajtaválasztással és technológiával ugyanis meg lehetne duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét az országban – emelte ki. Ennek érdekében hamarosan mintagazdaságot létesítenek majd a nyugat-afrikai országban. A siker szinte garantált, az elmúlt években ugyanis a térség több államában vetettek eredményesen magyar vetőmagokat.

Kenyában már piacra kerültek azok a magyar fajták, amelyeket több mint egy éven át teszteltek a magyar és kenyai kutatók, ahogyan Nigériában is előrehaladott állapotban van a hazai növényfajták bevezetése. Az új fajták mellett a technológiában is innovációra szorul a térség, ma ugyanis nagyon alacsony terméseredmények jellemzik az afrikai országokat. Míg itthon a kukorica termésátlaga hektáronként nyolc tonnára tehető, addig Ghánában – ahol a kukorica az egyik legfontosabb élelmiszernek számít – egy hektárról 1,5-2 tonnát tudnak betakarítani a gazdálkodók.

A mezőgazdaság mellett a feldolgozóiparban is nagy lehetőség nyílhat a magyar vállalkozók előtt. Egy szintén a napokban aláírt megállapodásnak köszönhetően számos közös vállalat alakulhat, ami óriási lehetőséget jelent a magyar agrárium és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt. Gyuricza Csaba szerint az élelmiszer-feldolgozás szinte minden területén jelentős beruházásokra van szükség, Ghánában ugyanis ma kizárólag alapanyag-termelés folyik, a feldolgozott élelmiszereket pedig Európából importálják.

– A mostani tárgyalás során egy magyar tőke bevonásával épülő trópusigyümölcs-feldolgozóról egyeztettünk, ugyanakkor az élelmiszeripar számos más területén is lehetőség nyílik a közös munkára, ahogyan az energetika, például a geotermikus energia és a biomassza felhasználása terén is van igény a magyar beruházásokra – jegyezte meg a főigazgató.

A magyar delegáció Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével utazott Ghánába, ahol a tárcavezető harminc év után újranyitotta a ghánai magyar nagykövetséget.