Magyar kutatók segítségével modernizálhatja mezőgazdaságát Ghána. Szakemberek szerint megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető a nyugat-afrikai országban előállított élelmiszer mennyisége.

Fotó: Reuters
A két ország között az élelmiszer-ágazat számos területén nyílik mód a közös munkára
Jelentős lehetőségeket tartogat a magyar agrárvállalkozások számára Ghána; a nyugat-afrikai országgal nemrég több együttműködési megállapodást írt alá a magyar delegáció. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója lapunknak elmondta: nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy a ghánai fél is elsősorban kölcsönös előnyökön alapuló együttműködések kialakítására törekszik, és nem a segélyekre számít Magyarország részéről.
A közös munka egyik legfontosabb eleme a vetőmag-előállítás. – Szeretnénk elősegíteni, hogy minél több magyar vetőmag kerülhessen a ghánai piacra, megfelelő fajtaválasztással és technológiával ugyanis meg lehetne duplázni a megtermelt élelmiszer mennyiségét az országban – emelte ki. Ennek érdekében hamarosan mintagazdaságot létesítenek majd a nyugat-afrikai országban. A siker szinte garantált, az elmúlt években ugyanis a térség több államában vetettek eredményesen magyar vetőmagokat.
Kenyában már piacra kerültek azok a magyar fajták, amelyeket több mint egy éven át teszteltek a magyar és kenyai kutatók, ahogyan Nigériában is előrehaladott állapotban van a hazai növényfajták bevezetése. Az új fajták mellett a technológiában is innovációra szorul a térség, ma ugyanis nagyon alacsony terméseredmények jellemzik az afrikai országokat. Míg itthon a kukorica termésátlaga hektáronként nyolc tonnára tehető, addig Ghánában – ahol a kukorica az egyik legfontosabb élelmiszernek számít – egy hektárról 1,5-2 tonnát tudnak betakarítani a gazdálkodók.
A mezőgazdaság mellett a feldolgozóiparban is nagy lehetőség nyílhat a magyar vállalkozók előtt. Egy szintén a napokban aláírt megállapodásnak köszönhetően számos közös vállalat alakulhat, ami óriási lehetőséget jelent a magyar agrárium és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt. Gyuricza Csaba szerint az élelmiszer-feldolgozás szinte minden területén jelentős beruházásokra van szükség, Ghánában ugyanis ma kizárólag alapanyag-termelés folyik, a feldolgozott élelmiszereket pedig Európából importálják.
– A mostani tárgyalás során egy magyar tőke bevonásával épülő trópusigyümölcs-feldolgozóról egyeztettünk, ugyanakkor az élelmiszeripar számos más területén is lehetőség nyílik a közös munkára, ahogyan az energetika, például a geotermikus energia és a biomassza felhasználása terén is van igény a magyar beruházásokra – jegyezte meg a főigazgató.
A magyar delegáció Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vezetésével utazott Ghánába, ahol a tárcavezető harminc év után újranyitotta a ghánai magyar nagykövetséget.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.