45%-kal nőtt az első negyedévben a magyar sertésexport a KSH adati, továbbá a NAIK AKI piaci jelentése szerint az előző év azonos időszakához képes, ami leginkább a sertéspestis világpiaci megjelenésének tudható be – derül ki a Kossuth Rádió riportjából, melyet Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatójával készített.
A sertéspestis átrendezte a világpiaci helyzetet, ennek vált kedvezményezettjévé rövidtávon most Magyarország, hiszen itthon nem jelent meg ez a betegség a házi sertésekben. Ez nagy lehetőséget jelentett az exportban, amit az ország ki is tudott használni. Az adatok szerint Magyarország élősertés-kivitele erősen nőtt 2019 január–áprilisában az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Az afrikai sertéspestissel sújtott Románia több mint a kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét.
A főigazgató a riporter kérdésére kitért arra is, hogy a sertés statisztikákat vizsgáló Inter Pig 2017-es adatai szerint Magyarországon 1,2 euró 1 kg sertéshús előállítási költsége, Dániába 1 euró, az USA-ban pedig csupán 0,73 euró, a munkaerő hatékonyságon tehát itthon még van hová fejlesztenünk versenytársainkhoz képest. Ezen hátrány okai elsősorban a fajtákra, a technológiákra, illetve a termelésszerkezetre vezethetőek vissza. Habár már ma is vannak olyan telepek Magyarországon, amik elérik a külföldi sztenderdeket, de a legtöbb helyen további fejlesztésekre van szükség, amelyek a különféle támogatások révén valósíthatóak meg leginkább hatékonyan az elkövetkező időszakban.
A világ sertésállományának fele Kínában található, éppen ezért okozott nagy törést, hogy országukban felütötte a fejét a sertéspestis. Habár Magyarország előnye egyelőre rövid távú, ha figyeli az ország a világpiaci trendeket és a sertéspestis továbbra sem üti fel a fejét itthon, akkor ez hosszú távú sikerré is átalakítható – fejtette ki a főigazgató.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.