45%-kal nőtt az első negyedévben a magyar sertésexport a KSH adati, továbbá a NAIK AKI piaci jelentése szerint az előző év azonos időszakához képes, ami leginkább a sertéspestis világpiaci megjelenésének tudható be – derül ki a Kossuth Rádió riportjából, melyet Gyuricza Csabával, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatójával készített.
A sertéspestis átrendezte a világpiaci helyzetet, ennek vált kedvezményezettjévé rövidtávon most Magyarország, hiszen itthon nem jelent meg ez a betegség a házi sertésekben. Ez nagy lehetőséget jelentett az exportban, amit az ország ki is tudott használni. Az adatok szerint Magyarország élősertés-kivitele erősen nőtt 2019 január–áprilisában az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Ausztria és Szlovákia voltak. Az afrikai sertéspestissel sújtott Románia több mint a kétszeresére növelte a Magyarországtól vásárolt sertések volumenét.
A főigazgató a riporter kérdésére kitért arra is, hogy a sertés statisztikákat vizsgáló Inter Pig 2017-es adatai szerint Magyarországon 1,2 euró 1 kg sertéshús előállítási költsége, Dániába 1 euró, az USA-ban pedig csupán 0,73 euró, a munkaerő hatékonyságon tehát itthon még van hová fejlesztenünk versenytársainkhoz képest. Ezen hátrány okai elsősorban a fajtákra, a technológiákra, illetve a termelésszerkezetre vezethetőek vissza. Habár már ma is vannak olyan telepek Magyarországon, amik elérik a külföldi sztenderdeket, de a legtöbb helyen további fejlesztésekre van szükség, amelyek a különféle támogatások révén valósíthatóak meg leginkább hatékonyan az elkövetkező időszakban.
A világ sertésállományának fele Kínában található, éppen ezért okozott nagy törést, hogy országukban felütötte a fejét a sertéspestis. Habár Magyarország előnye egyelőre rövid távú, ha figyeli az ország a világpiaci trendeket és a sertéspestis továbbra sem üti fel a fejét itthon, akkor ez hosszú távú sikerré is átalakítható – fejtette ki a főigazgató.
Programajánló
Hírek
Egerben tartja kétnapos évzáró konferenciáját a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az idei tapasztalatok összegzése, értékelése és a tervezés mellett a rendezvény első napján tették hivatalossá a szervezet már eddig is élő együttműködését a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal és a Szent István Egyetemmel az ágazat versenyképességének javítására.
Az Országfásítási Programhoz csatlakozva a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ mintegy 1500 fős dolgozói létszámával megegyező mennyiségű facsemete ültetését végezte el sarródi kutatóállomásán, ahol nem csupán a fásítás fontosságára, hanem annak szakszerű elvégzésére is fel kívánták hívni a figyelmet a NAIK szakemberei.