Az ágazati kutatóintézetek és gazdasági társaságok integrációja eredményes volt
agronaplo.hu – 2019. április 18., csütörtök, 08:58

A hazai agrárkutatás 2014-ben került a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá, és azóta is a szóban forgó ernyőszervezet működteti Magyarországon az ágazati kutatóintézeteket és a területhez szorosan kapcsolódó kutató munkát végző gazdasági társaságokat – mondta a NAIK főigazgatója az Agro Naplónak.

Dr. Gyuricza Csaba kiemelte: korábban az agrárkutatási tevékenységet végző ágazati kutatóintézetek az agrártárca irányítása alatt működtek, ám munkájukat csak részlegesen hangolták össze. Ez 5 évvel ezelőtt változott meg, amikor az ágazati kutatás irányítását a NAIK-ra bízta a szaktárca. Ennek nyomán 12 kutatóintézet tevékenységét felügyeli a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ valamint irányítása alá tartozik négy gazdasági társaság, a Gabonakutató Kft., a ZKI Zrt., a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag-ellátó Kft. és a mosonmagyaróvári Tejgazdasági Kutató. Így 16 szervezeti egység van jelenleg a NAIK integrált felügyelete alatt. Ezek a kutatóintézetek illetve gazdasági társaságok kutató munkájukkal lényegében lefedik a teljes magyar agráriumot.

Az integráció illetve a szakmai munka egységes felügyelete lehetővé tette, hogy a korábban sok tekintetben elkülönülten tevékenykedő kutató helyek munkájukat összehangolják, és ágazati szinten egységesen jelenítsék meg. Így az egységes irányítással kihasználhatók a szinergiák, és együttműködést tesznek lehetővé a különböző szakterületek között. Ezek pedig eredményesebbé teszik a különböző kutatóintézetek és kutatással foglalkozó gazdasági társaságok munkáját, mivel az ágazat egyes szakterületei nem egymástól elkülönülve működnek, hanem gyakran több szakterület is átfedi egymást. Ezért a világban – így Magyarországon is – számos helyen már integrált módon irányítják az agrárkutatást és -fejlesztést. Ennek nyomán az agráriumban végzett kutató munka összehangoltabban és szervezettebben folyik egységes szakmai irányítás alatt már Magyarországon is, aminek a kézzel fogható eredményei jól láthatók. Ennek az integrált tevékenységnek a végső célja, hogy a különböző ágazati szakpolitikáknak az ágazati kutató és fejlesztő munka biztos hátteret nyújtson gyakorlati eredményeivel.

Agro Napló (A.N.): A fenntartónak, azaz az agrártárcának vannak-e kifejezett elvárásai a NAIK-kal szemben?

Dr. Gyuricza Csaba (Gy. Cs.): Nyilvánvalóan vannak prioritások, ám a kutatási irányok kijelölését az Agrárminisztérium és a NAIK közösen, egy folyamatos párbeszéd alapján végzi. Vannak szakpolitikai célok, amihez a NAIK-nak igazodnia kell, de ezeket a szakpolitikai célokat részben szakmai alapon az intézményrendszer javaslatait meghallgatva alakítja ki a minisztérium. Ez tulajdonképpen egy interaktív kapcsolat a szaktárca és az agrárkutatási irányítást ellátó NAIK között. Természetesen a NAIK munkájának megrendelője a szaktárca. Ám abban, hogy milyen szakterületeken és milyen irányokba folyjék a kutató munka, az elsődleges javaslattevő a NAIK. A terveket azután közösen, tárgyalások során hangolja össze a minisztérium és a kutatásokat irányító ernyőszervezet. Így alakul ki az a tematika, amelynek alapján a NAIK végzi sokrétű munkáját. A NAIK munkája pedig az ágazat teljes tevékenységét lefedi a szántóföldi növénytermesztéstől a kertészeten és az erdészeten valamint a borászaton továbbá a nemesítésen át az állattenyésztésig. Így több százas nagyságrendben vannak olyan kutatási és fejlesztési programok, amelyek célja az, hogy gyakorlatorientált, a gyakorlatban megvalósítható eredmények születhessenek, amelyek hasznosak az ágazat számára. Mindennek alapján megjelennek új fajták, új technológiák és új termékek. Jogos elvárás ugyanis, hogy olyan eredmények szülessenek, amelyeket a hazai agrárium szereplői és a fogyasztók is kézzelfoghatóan érzékelnek a kutató-fejlesztő munka eredményeként, és ezek javítsák a magyar mezőgazdaság, agrárium versenyképességét.

A.N.: Mely területeket lehet megjelölni, amelyek prioritást élveznek jelenleg?

Gy.Cs.: Úgy vélem, itt nem egyes témákat, hanem átfogó szakterületeket kell kiemelni – mondta a főigazgató. – Három ilyen van: a klímaváltozáshoz kapcsolódó technológiai kutatások (ezek az ágazat minden területére érvényesek), ebbe illeszkedik bele az öntözésfejlesztés, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ami szintén szoros összefüggésben van a klímaváltozással. Ez utóbbi kormányzati prioritás is, és ezért alakította újjá a NAIK a szarvasi Öntözési és Vízgazdálkodási Kutató Intézetet, amelynek működése évekkel ezelőtt osztályszintre esett vissza. A másik fontos terület a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó hazai fejlesztő munka, ennek az új szakterületnek az adaptációjával összefüggő tevékenység összehangolása és összefogása. Így ezen a területen is az ágazat minden szegmensére fókuszál a NAIK a növénytermesztéstől az állattenyésztésig. A harmadik nagyon fontos terület a kedvezőtlen adottságú termőhelyekre, területekre kidolgozandó, fenntartható, versenyképes agrártechnológiáknak a kidolgozása. Ez azért szükséges, mert bár Magyarország adottságai köztudottan kedvezőek a mezőgazdasági termelésre, de mégis vannak olyan hátrányos helyzetű térségek, amelyek számára fontos, hogy lehessen alternatív termelési lehetőségeket felmutatni, ahol az általánosan alkalmazott technológiák nem használhatók. Ez az ilyen térségekben élő emberek helyben tartását és maradását valamint a vidékfejlesztés lehetőségeinek bővítését is szolgálja, versenyképes módon. Ez a három fő terület, amely köré a magyar agrárkutatások csoportosulnak, de vannak olyan egyéb stratégiai feladatai is a kutatóintézeteknek, illetve a gazdasági társaságoknak, amelyek nagyobb hangsúlyt kapnak. Ilyen például a fehérjeprogram, vagy az agrárium digitalizációja, ami ugyancsak programszintű. Ezekkel a témákkal és területekkel pedig összességében mintegy 1200 ember foglalkozik.

A.N.: Az agrárium tevékenységével kapcsolatban manapság már elvárás, hogy az fenntartható és versenyképes legyen. Ezek az elvárások hogyan jelennek meg a NAIK által irányított agrár kutató-fejlesztő munkában?

Gy.Cs.: Fontos a fenntarthatóság és a versenyképesség, de vannak olyan feladatok is, amelyek a közjót szolgálják. Így például a rekreációs természet- vagy környezetvédelmi kutatások sorolhatók ide. Ezek eredménye a GDP és a versenyképesség számaiban közvetlenül nem mérhetők, de szolgálja a környezeti fenntarthatóság érvényesülését.

Ám az intézetek feladata az is, hogy a gazdasági fenntarthatóságot is érvényesíteni lehessen kutatásaik nyomán, mert a magyar mezőgazdaságban meglévő potenciál jelentős, de az egységnyi területre vetített kibocsátás elmarad a fejlett agrárgazdaságokétól. Ezen pedig célszerű változtatni, és a változtatás érdekében mindent megtenni. Pontosan ezért kívánjuk a kutató-fejlesztő munkával azt az irányt erősíteni, ami az elmúlt 8–10 évben a magyar agráriumban kialakult, és fejlődési pályát eredményezett. Ezt mutatja, hogy az ágazat kibocsátása évről évre folyamatosan növekszik. Így tud hazánk igazodni a globális trendekhez, mivel ezek azt mutatják, hogy a mezőgazdaság, az agrárium rohamtempóban fejlődik, csúcstechnológiai ágazattá vált. Ezzel pedig lépést kell tartani.

A.N.: Mindebben milyen szerepet játszik az agrárium digitalizációja?

Gy.Cs.: Magyarországnak most az a dolga, hogy ne csak lépést tartson a világgal, hanem a korszerű technológiák alkalmazásában zárkózzon is fel a fejlett agrárgazdasággal rendelkező országokhoz. Magyarország a szellemi infrastruktúrát tekintve jól áll ugyan, de a gyakorlati alkalmazások terén van mit behozni. Vannak ugyan jó példák Magyarországon is az agrár digitalizáció nyújtotta lehetőségek kihasználására, de ezeknek a technológiáknak a szélesebb körű elterjedése még várat magára. Például Magyarországon a precíziós gazdálkodásban használt technológiákat mindössze csak mintegy 100 ezer hektáron alkalmazzák a szántóföldi növénytermesztésben. Ennek a folyamatnak a felgyorsítását segítheti a generációváltás, mert a fiatalok számára már teljesen természetes, hogy a digitális technológiákat napi szinten alkalmazzák. Így az a szemléletváltás, amely szükséges az agrárium modernizációjához, a generációváltással bekerülhet az ágazatba. Ez pedig a mostaninál nagyobb fejlődést generálhat a magyar agráriumban. Így a magyar agrárgazdaság közelíthet ahhoz a globális trendhez, amely most érvényesül a világ agrárgazdaságában.

A.N.: Vannak-e a NAIK által irányított agrár kutatóintézetekben és gazdasági társaságoknál olyan világszínvonalú kutatások, amelyeket nemzetközileg is elismernek?

Gy.Cs.: Szerencsére vannak ilyenek, hiszen szinte minden szakterületen a kutatások nem elszigetelten, hanem nemzetközi kapcsolatokkal kiegészülve, konzorciumban folynak A legelismertebbek ezek közül a biotechnológiai kutatások, amelyek a gödöllői Biotechnológiai Központban zajlanak. Ezek alapvetően alapkutatás-jellegűek. de olyan alapkutatások folynak, amelyek közvetlenül a gyakorlati alkalmazásokat segítik eredményeikkel. Fontos azonban az, hogy főként azokat a kutatásokat helyezik az intézetek előtérbe, amelyek eredményei hazai viszonyok között alkalmazhatók rövid távon leginkább. A NAIK-nak sok külföldi, Európán kívüli kapcsolata is van. Például afrikai, dél- kelet-ázsiai, dél-amerikai helyekkel működnek együtt a NAIK irányítása alatt lévő kutatóintézetek és gazdasági társaságok. Laosz példáját lehetne kiemelni, ahol a helyi mezőgazdaság fejlesztése magyar tudásra épül, a szakmai tudományos hátteret ehhez a NAIK intézményei adják. A friss kutatási eredmények pedig ott vannak a világban szinte minden meghatározó helyen. Például a gyümölcstermesztésben, a rizsnemesítésben és édesvízi akvakultúrában vannak a magyar kutatóknak nemzetközileg is elismert eredményei. Ezek mutatják, hogy a magyar agrár innováció eredményeire nemcsak Magyarországon van szükség, hanem a határokon túl még számos helyen is. Ez a magyar agrárexport egy fontos eleme – hangsúlyozta a főigazgató.

A.N.: A kutatás igen pénzigényes. Van-e megfelelő anyagi háttér a kutatás és a fejlesztés finanszírozásához?

Gy.Cs.: A teljes intézményi rendszert tekintve ezt a kérdéskört több részre kell bontani. Vannak a NAIK irányítása alatt gazdasági társaságok és kutatóintézetek. A négy gazdasági társaság forgalma mintegy 6-7 milliárd forint évente. Ez technológiák és különböző fajták, facsemeték és vetőmagok értékesítéséből származik Magyarországon és külföldön. A kutatóintézetek finanszírozásánál az állami szerepvállalás elkerülhetetlen. A kutatóintézetek éves szinten mintegy 8 milliárd forintból gazdálkodnak összesen, ebből mintegy 45 százalék, ami az állami támogatás aránya – ez 3,7-3,8 milliárd forintot tesz ki – ezen kívül pedig jelentős az az összeg, amit pályázatokon nyernek el a kutatók. Ez mintegy 2 milliárd forint. A saját bevételek pedig mintegy 2,6-2,7 milliárd forintra rúgnak, amit a kutatóintézetek különböző szolgáltatások nyújtásával – például növény- és talaj- és laborvizsgálatok elvégzésével – keresnek meg – mondta a főigazgató.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.