A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, hogy tud-e élni a digitalizációval, milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós.
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária/FM
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára az Agrofield 4.0 elnevezésű konferencián kifejtette, hogy a 2014-2020 között Magyarországra érkező több mint 12 ezer milliárd forint uniós forrásból mintegy 3700 milliárd forint célzottan a mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést szolgálja. Döntő jelentőségűnek nevezte, hogy a forrásokat a gazdálkodók a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében használják fel.
Az államtitkár kiemelte, hogy ma már egyre többen használnak precíziós technológiát, terjed például a GPS-sorvezetők és az automata kormányzás kombinációja, hogy a traktor a lehető legkisebb területet járja be. A hozamtérképek és a távérzékelés együttes alkalmazásával pedig meg lehet állapítani, hogy hol érdemes növényvédő szert, trágyát kijuttatni, és a jó minőségű talajfoltokba több, a rosszabbakba kevesebb vetőmag juthat. A kertészetben az automatizált üvegházak nélkül gyakorlatilag ma már nem is lehetne eredményesen termelni - hangsúlyozta. Szavai szerint nagy jövő előtt áll a jelentős megtakarítást biztosító, precíziós öntözés is.
Megjegyezte, a mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének növelése érdekében fejleszteni kell az élelmiszeripart, és ezzel párhuzamosan az agrárexporton belül növelni kell a feldolgozott termékek arányát. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország stratégiai érdeknek tartja a GMO-mentességk fenntartását, és hangsúlyozta, hogy az agrártudományi felsőoktatás színvonalának is meg kell felelnie az új kihívásoknak, amihez szavai szerint a képzési programok újragondolása szükséges.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója is kiemelte a digitalizáció szerepét, amelyet a lehetőségek tárházának nevezett az agráriumban és felhívta a figyelmet a precíziós nemesítésben rejlő fejlesztési és fejlődési potenciálra.
Fodor Zoltán, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) mezőgazdasági igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országokban az agrárium digitalizációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak, így Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban kutatások és kész alkalmazások vannak ezen a területen. A precíziós módszerek alkalmazása 20-25 százalékkal is növelheti a hatékonyságot, ezért a módszerek elsajátítására alkalmas és képes fiatalokra, a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra van szükség - mondta a NAK mezőgazdasági igazgatója.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.