Támogatások nélkül is életképes mezőgazdaságot kell létrehozni
agroinform.hu – 2017. március 20., hétfő, 15:15

Jelenleg a magyar agrárium jelentős lemaradásban van a világ mezőgazdaságához viszonyítva. Ha megszűnnének vagy átrendeződnének a támogatások, az sok termelő számára végzetes is lehet. (az agroinform.hu portál Gyuricza Csabával készített interjújának második része)

fotó: Agroinform.hu

- Felmerül a kérdés: van-e arra lehetőség, hogy azokból a kutatási eredményekből, amelyek a gyakorlatban is megjelennek, és a termelőknek hasznot hoznak, visszakapjon az intézet?
- Erre nehéz válaszolnom, de a négy gazdasági társaságunk azért van, hogy azokat az eredményeket, amelyek piacon eladhatók, és közvetlenül megjelennek az agrárgazdaságban, azokat értékesítsék. Ilyen módon a saját maguk fenntartásához, és további kutatások végzéséhez járulnak hozzá. Az egész magyar mezőgazdaság legnagyobb problémája a versenyképesség növelése,

nekünk alapvető feladatunk, hogy olyan technológiákat dolgozzunk ki, amelyekkel a versenyképességünket javítjuk.

Szinte mániámmá vált, hogy olyan mezőgazdaságot kell idehaza építenünk, amely támogatás nélkül is életképes marad. Jelenleg a magyar mezőgazdaság úgy működik, mint az a beteg, akit infúzióra kapcsoltak, ami táplálja őt, de ha lekapcsolják az infúzióról, akkor az életesélyei is lecsökkennek. A támogatás kényelmessé teszi a gazdálkodókat. Ha nem lesz támogatás, akkor az várhatóan átrendezi a jövedelmezőségi viszonyokat, a fogyasztói, felvásárlási árakat is.

Riasztó az adat: az uniós mezőgazdaságához viszonyítva a magyar mezőgazdaság 60-65 százalékon teljesít, s ha az Egyesült Államokhoz mérjük magunkat, még rosszabb a helyzetünk, hiszen 50 százalékos a mutatónk. Ha globálisan nézzük a hazai mezőgazdaságot – márpedig globális keretek közé kell helyezni az ágazatot – akkor

a támogatás megvonása, a támogatáspolitika drasztikus átrendeződése számunkra végzetes is lehet a jelenlegi versenyképességi feltételek mellett.

Ezért létfontosságú számunkra, hogy már készüljünk az elkövetkezendő évekre, legalább az előttünk álló nyolc-tíz éves periódusra, és ne ciklusokban gondolkodjunk.

- A közelmúltban az Agroinform hírportál szervezésében zajlott a 3. PREGA Konferencia, ahol az innovatív eredményeket is bőségesen bemutatták a kutatók, és a gazdálkodók is. Talán ál-naiv a kérdés, de fontos-e a precíziós gazdálkodással ilyen szinten foglalkoznunk?
- Ha a versenyképességről beszéltem, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy nem olyan nagy a mozgásterünk. Olyan sok lehetőségünk nincs már arra, hogy válogassunk a különböző technológiák közül. Azt látni kell, hogy a mezőgazdaság világszerte csúcstechnológiai ágazattá válik, rohamléptekkel zajlik a fejlődése, az informatika betört a technológiákba is. Aki nem lép ezen a területen, az végérvényesen lemarad.

Versenyképességi szempontból is az egyik legnagyobb esély, ha a precíziós technológiákra sikerül a gazdálkodónak átállnia, illetve ezen a területen előre lépni. És nem csak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésre, a kertészetre, és a többi ágazatra is vonatkozik ez a megállapítás. Az informatika és a mezőgazdaság fúziója a teljes agrárágazatra kell, hogy vonatkozzon, s itt a kutatás területét is beleértem. A precíziós gazdálkodásban 20-30 százalékos hatékonysági javulási lehetőséget látok.

Persze, a veszélyeire is fel kell hívni a figyelmet, hiszen a munkaerő csökkenés is szerepet kap. De a magasan kvalifikált munkaerőre még inkább szükség lesz, s a multidiszciplináris tudásra van, lesz igény. Ez viszont az oktatásnak jelent új kihívást, ugyanakkor az is látszik, hogy gyakran viszonylag egyszerű módszerekkel is lehet jelentős hatékonyságnövelést elérni a precíziós gazdálkodási technológiákkal. Ma már egyre többen felismerik ezt. De véleményem szerint a mezőgazdaság művelési szerkezetében is elkerülhetetlenné válik a drasztikus változtatás, mert vannak olyan méretgazdaságossági szempontok, amelyek a precíziós technológiáknál nem lehet figyelmen kívül hagyni.
 

fotó: Agroinform.hu
 

Egy kedvenc példát hadd mondjak: a talajművelésben csak azzal lehet 10-15 százalékos eredményjavulást elérni, ha valaki sorvezetőt, és a digitális technológiát, műholdas rendszereket alkalmazza. Ezek pedig nagyon jelentős számok, mivel a mezőgazdaság eredményessége éppen 10-15 százalék között mozog. S ha ehhez még hozzávesszük a többi technológiai elemet, akkor látszik, hogy ezen a területen kell előrelépnünk. Üdvözítő dolog, hogy egyre több szakmai rendezvény, konferencia van ebben a témakörben, mert így a szakmai közbeszédbe is bekerül a precíziós gazdálkodás rendszere. A szakpolitika egyik zászlóshajójává kell ennek a rendszernek válnia ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság jövedelmezősége, fenntarthatósága, versenyképessége erősödjön az elkövetkezendő időszakban.

- Versenyképesség, hatékonyság, fenntarthatóság: akár hármas kulcsszóként is megfogalmazhatók ezek a fogalmak a NAIK hálózatában is. De azt tapasztalni, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány, s nem csak a magasan kvalifikált szakemberekről van szó, hanem a kétkezi, szakmunkásokról is. Nincs-e ellentmondás abban, hogy az intézethálózat a legkorszerűbb technológiákat „propagálja” a gazdálkodóknak, s ezek a technológiák – úgymond – gyakran kiváltják a munkaerőt is. S eközben a szakpolitika a vidék népességmegtartó erejének a növeléséről, a munkahelyek számának a bővítéséről beszél.
- Nem érzek ebben a kérdésben ellentmondást, mert a magyar mezőgazdaság igen sokszínű. Ami eltér idehaza a világ többi mezőgazdaságától az, hogy idehaza egyidejűleg van jelen a hagyományokhoz való ragaszkodás (lásd ökológiai gazdálkodás, ami nagy munkaerőigénnyel művelhető, s ami a mi intézményünknek, a szakpolitikának is kiemelt területe), és egyidejűleg alkalmazzák a csúcstechnológiákat. Ez azért jelenthet némi ellentmondást, mert míg az egyik technológiában kézi munkaerőre van szükség, ami azért probléma,

mert ma már egyre csökken azok száma, akik kétkezi munkát akarnak végezni, közben a másik technológiában már vezető nélküli traktorok szántják a táblákat.

Ám nem mondhatunk le egyikről sem, hiszen az ökológiai gazdálkodás fontos abból a szempontból, hogy nem csak az extenzív gazdálkodásra alkalmas területeket hasznosítja, hanem alapanyagot, és nagy hozzáadott értékű termékeket állítanak elő, részben exportra, részben hazai felhasználásra. Nos, ezen a területen is olyan technológiákat szeretnénk a gazdálkodóknak adni, amelyekkel segítjük az ágazat fejlődését. De a kérdésére visszatérve, a munkaerő-piaci problémák megoldása nem a mi feladatunk, ez szélesebb kitekintésű kormányzati feladatot igényel, amihez mi alternatív javaslatokat tudunk adni.

- Az oktatás problémái azonban itt is fellelhetők. Az oktatás és a kutatás szoros szimbiózisban él egymással. De mennyire piacképes tudással jönnek ki a fiatalok az egyetemekről, szakintézetekből?
- Nos, itt még bőven van tennivaló, mivel az egyik nagy problémája az agrároktatásnak, hogy a rendszer szétaprózódott. Ki kell mondani, hogy – s ezért gondolkodnak az agrár-felsőoktatás drasztikus átalakításán – nem vagyunk versenyképesek az európai piacon.

Kis ország vagyunk ahhoz, hogy 14 felsőoktatási intézményben folyjon agrárképzés, kisebb költségvetési keretek között, mint az európai versenytársak. Ezzel a rendszerrel nem tudunk felzárkózni, mert a humán erőforrásoknál is jelentős problémákkal küzdünk. Nincs elég anyagi erő ahhoz, hogy ennyi tudományos műhelyt hatékonyan, hasznosan működtessünk, a tudás, és az anyagi erő is szétforgácsolódik. Az oktatási kormányzat már dolgozik azon, hogy ezen a helyzeten változtasson, és

elkerülhetetlen lesz a centralizáció.

Ez esélyt ad arra, hogy megmaradjon a színvonalas magyar felsőoktatás, ami azért is fontos, mert azokhoz az új kihívásokhoz is alkalmazkodnia kell az oktatási rendszernek, amiről már beszéltünk. Minden mindennel összefügg, ugyanis ha a felsőoktatás nem tudja azokat a szakembereket „kibocsátani”, akik alkalmazni tudják a precíziós gazdálkodás eszközeit, akkor lehet a szakpolitika zászlóshajója a precíziós gazdálkodás, vagy bármilyen modern technológia, nem lépünk előre.

- Végezetül arról kérdezem, hogy milyen közép-, és hosszú távú terveket fogalmaztak meg a NAIK számára?
- Válasszuk ketté a kérdést szakmaira és szervezeti kérdésre. Szervezetileg azt szeretném, ha a NAIK nem csak a szakmai közvélemény számára lenne ismert, elismert közintézmény, és a szakemberek tisztában lennének azzal, hogy milyen kérdésekkel fordulhatnak hozzánk, hanem a társadalom szélesebb rétegei is tudnának rólunk.

A szaktanácsadásban most is vállalunk komoly szerepet, de az a fogyasztó, aki a polcról leveszi a magyar darált csípős paprikát, akkor tudja azt is, hogy ezt a terméket a magyar kutatók tevékenységével állították elő. Fontos, hogy a magyar fogyasztók is tisztában legyenek azzal, hogy a kutatási háttér segítségével kiváló magyar élelmiszerek készülnek. Ezzel a tudatos vásárlói magatartást is erősíthetjük. Szervezetileg tehát, azt szeretném, ha egységes arculattal jelennénk meg.

A NAIK brendet fel kell építenünk, mert van mivel büszkélkednünk. A kollégákkal, a rendelkezésünkre álló humán erőforrással olyan szakpolitikát segítő szakmai programokat szeretnénk megvalósítani, amelyek az elkövetkezendő időszakban a magyar mezőgazdaságot új, felzárkózást hozó pályára állítják.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.

Pályázati felhívások

A halastavak felfedezése - Videóverseny

Kutatói utánpótlást elősegítő program 5