A kormány 34,8 milliárd forint többletforrást nyújt 2024-ig a vízügynek az öntözéshez kapcsolódó állami infrastruktúra működtetésére, illetve 2030-ig évente 17 milliárd forint jut az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön az AGROmashEXPO és Agrárgépshow szakkiállításon, Budapesten.
Az államtitkár a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai napján kiemelte, hogy 2019 első felében megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül. Emellett egyszerűsítik az öntözéses gazdálkodás kialakításával kapcsolatos eljárásokat, csökkentik az adminisztrációs terheket. Az öntözésre vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedély pedig az eddigi 5 év helyett 20 évre is kiadható - fűzte hozzá.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Öntözési Központot azért hozzák létre, hogy segítsék a gazdálkodókat. Az országban az öntözött területek a százezer hektárt sem érik el, amelyet a plusz forrásnak köszönhetően mintegy 200 ezer hektárral lehet növelni. A mezőgazdaságban az aszály, valamint a víz- és öntözéshiány miatt évi 300-500 milliárd forint bevételkiesés is bekövetkezhet - közölte.
Programajánló
Hírek
Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal. Az SZTE mezőgazdasági karának hallgatói és kutatói elméleti és gyakorlati képzéseken vehetnek rész, az egyetem munkatársait pedig bevonják egyes kutatási és szakmai tevékenységekbe.
Május elsejével a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központhoz került az Agrárgazdasági Kutató Intézet. Az integrációval még hatékonyabbá válhat az agrárkutatás, és bár az AKI alapfeladatai nem változnak, jobban kihasználhatók az intézmények együttműködéséből származó előnyök – mondta lapunknak Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója.