Nyugat-európai szakértők szerint a precíziós gazdálkodással évente hektáronként 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne realizálható, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál. Ez 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a gazdák. Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel, ebben a versenyfutásban pedig a NAIK MGI szerepe kiemelten fontos, hiszen kutatási, fejlesztési és minősítési feladatok is várnak az itt dolgozó szakemberekre, akik azon is dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció.

A főigazgató szavai szerint a technológiai újítások egyre több kérdést vetnek fel, amelyek megválaszolására hívta életre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azt a konferenciát, ahol szervezett, szakértői keretek között kaphatnak pontos információkat az érdeklődők. Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű technológiai megoldások gyakorta megelőzik a jogszabályi szabályozást – az ilyen nemkívánatos helyzeti zavaroknál, pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba. Nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről-évre okoz az ágazatban - fogalmazott a NAIK főigazgatója.