Kevesen gondolnák, hogy Magyarország közvetlenül is érdekelt az észak-afrikai országok mezőgazdaságának erősítésében. Három évvel ezelőtt alakult egy szervezet, amely a hazai agrárkutatásokon túl a nemzetközi együttműködéseket is koordinálja. A szervezet vezetője szerint legalább három oka van annak, hogy érdemes segíteni az ottani agrárium fejlesztésében.

– Egyrészt az agrárium mindenhol a stabilitás záloga, főleg a fejlődő országokban. Ha az ottani vidéki lakosság számára megélhetést tudunk biztosítani, ez az európaiak számára annyit jelent, hogy ezek az emberek ott helyben maradnak, nem indulnak el tömegesen Európa felé – mondta a Lokálnak dr. Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint ezen túlmenően a tudásexportot lehet kiemelni. Ez pedig annyit jelent, hogy a hagyományokra építve a magyar tudást, termékekkel kiegészítve, exportálni lehet ezekbe az országokba. A főigazgató kiemelte: korábban magyar kutatók irányították az egyiptomi öntözésfejlesztést, jelentős szerepet játszottunk az algériai halászati és takarmányipari fejlesztésben, Tunéziában pedig vízgazdálkodási projektek kivitelezésében vettek részt magyar szakemberek. Most Algériában újabbak jönnek, Tunéziában pedig most tárgyalt a magyar fél méhészeti, rizstermesztési és kertészeti beruházásokról.

Dr. Gyuricza Csaba érdekességként kiemelte, hogy jelenleg Algériában például tevetej-feldolgozási technológiát fejlesztenek magyar kutatók, sőt méhészeti együttműködésünk van Tunéziával. Az ottaniak szeretnének tudást és szakmai tapasztalatot kapni, mert a méhészet nagyon kezdeti stádiumban van ebben az országban. A főigazgató harmadik okként a klímaváltozást nevezte meg.

– Tudjuk, hogy az éghajlati övek eltolódtak. Most olyan nálunk az időjárás, mint néhány évtizeddel ezelőtt Bulgáriában. Mi ezekben az országokban ebből a szempontból is sokat tanulhatunk. Néhány évtized múlva ugyanis hazánkban is hasonló lehet a klíma, mint most ott – fogalmazott dr. Gyuricza Csaba, aki fontosnak tartotta elmondani, hogy a magyar mezőgazdasági szakemberekre Délkelet-Ázsiában, Fekete-Afrikában és Dél-Amerika néhány országában, például Kolumbiában, Ecuadorban és  Paraguayban is számítanak. A főigazgató kérdésünkre, hogy mindez milyen pénzből valósulhat meg, a következőket mondta:

– Erre hazai és nemzetközi források is rendelkezésre állnak. Mi ezeket a forrásokat segítünk mobilizálni. A tevékenységeknek egyébként befektetés jellegük is van. Egész Európának érdeke, hogy ezek az országok gazdaságilag, politikailag stabilak legyenek – mondta lapunknak dr. Gyuricza Csaba.