
Georgia és Magyarország gyümölcstermesztése és gyümölcstermesztési kutatómunkája rendelkezik néhány hasonlósággal. Mindkét országban jelentősek a kisebb felületen létesült ültetvények, hasonló a termesztett gyümölcsfajták összetétele, hiányzik a jól fejlett szaktanácsadói hálózat, valamint a post-harvest szektor. Lényeges különbség, hogy Georgiában nincs gyümölcsnemesítés, csak a más országokban nemesített gyümölcsfajtákat próbálják ki.

Ezzel szemben Magyarországon jelentős nemesítőmunka figyelhető meg, melynek eredményeként számos fajtánk nemcsak a magyar, hanem más ország fajtaszortimentjében is megtalálható. Erre remek példa a Milotai 10 diófajta, ami a georgiai diótermesztés egyik meghatározó fajtája. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetből Dr. Bujdosó Géza és Mendel Ákos látogatásuk során felmérték a két ország között a gyümölcstermesztés terén elképzelhető együttműködési lehetőségeket, melyek alapján újabb magyar nemesítésű dió-, kajszi-, cseresznye-, meggy-, birs- illetve málnafajták tesztelésére, valamint közös termesztési technológiai workshopok tartására van igény a georgiai partner részéről.
Látogatás a Scientific-Research Centre of Agriculture-nél
A Scientific-Research Centre of Agriculture (továbbiakban SRCA) 2014-ben alapított kutatóintézet, mely agrárkutatásokkal (növénytermesztés, állattenyészés, borszőlő termesztés, talajtan, post-harvest, élelmiszeripar) foglalkozik.
Georgia 48 000 ha-nyi gyümölcsültetvény felülettel rendelkezik, az ország területének 70%-a alkalmas gyümölcstermesztésre. A legnagyobb mértékben almát, őszibarackot és mogyorót termesztenek az országban. Georgia sok gyümölcsfaj géncentruma. Mogyoró (173 m USD), mandarin (10,8 m USD) és őszibarack (2,8 m USD) a legkeresettebb exportcikkük. E gyümölcsfajokon kívül nagy érdeklődés mutatkozik dióra, annak ellenére, hogy nagy mennyiségben importálják az országba. A kutatóintézet saját gyümölcsnemesítési programmal nem rendelkezik, a fajtaszortimentben lévő gyümölcsfajták honosítottak. A honosítást először georgiai ökológiai körülmények közötti tesztelés előzi meg, ezt követően a pozitívnak ítélt fajták kerülnek be a termesztésbe.
Honosítás előtti gyümölcsfajta értékelés a Kutatóintézetben
Az újonnan bevezetett gyümölcsfajokat intenzív ültetvényekben termesztik, az ültetvények 70%-át magonc alanyra szemezték / oltották, 50%-uk öntözött. Bogyós gyümölcsfajok esetében az öntözöttség aránya 100%-os.
Diótermesztés Mukhrani-ban
Mukhrani város mellett egy 8 hektáros dióültetvény található, ahol a Törökországból származó oltványokat 2016-ban telepítették 7 x 5 m-es sor- és tőtávolságra. A fő árutermelő fajta itt is, mint egész Georgia-ban a ’Milotai 10’, de megtalálható az amerikai ’Chandler ’és a ’Franquette’ is, bár e fajtákkal egyre kevésbé elégedettek a kutatók és a termelők.
Mivel a csapadék eloszlása nem egyenletes ebben az országban sem, a fák öntözése elengedhetetlen a kielégítő termés elérése érdekében. A fák fiatal koruk ellenére felnyurgultak, nem volt rajtuk megfelelő számú elágazódás. dr. Bujdosó Géza 3 fán megmutatta a megfelelő metszést és elmondtuk a különböző lépések elméleti hátterét. A metszést 8-10 fős, helyi termelőkből álló csoport követte figyelemmel.
Konzultáció termőre fordulás előtti dióültetvényben Mukhari-ban
Alma és szilva ültetvény Mukhari-ban
Az M9-es alanyra oltott almafák sortávja 3,3 m, tőtávja 1 m, ez 2800 tő/ha állománysűrűséget jelent. ’Golden delicious’, ’Granny Smith’, ’Red delicious’ fajtákat termesztenek az ültetvényben, karcsú orsó koronaformán. A csepegtető csöves öntözéshez a vizet egy 40 m3-es tartályból nyerik, melyet fúrt kútból szivattyúval töltenek. A minőség és a termésbiztonság érdekében az ültetvény egyik fele jégháló alatt van, másik felére biztosítást kötöttek.
Alma mellett szilvát is termelnek ebben az üzemben. A 4 éve telepített ’Stanley’, ’President’ és ’Empress’ oltványok 5x4 méteres térállásban helyezkednek el (nálunk 5x3 m a megszokott). Az összes oltványt Németországból és Olaszországból importálták. A függesztett csepegtetőcsöves öntözés és tápoldatozás itt is működik.
Látogatás a Szaktanácsadó Központban Gori városában
Az országos szaktanácsadói hálózat Mtskheta tartományi központjában fogadtak minket. Itt a hálózat felépítéséről, feladatairól és működéséről kaptunk felvilágosítást.
Ez a hálózat 2013-ban alakult, 59 helyi és 1 központi állomással működik, melyek mintegy 17 ezer családi és nagyüzemi gazdálkodót látnak el információval. A szolgáltatások alapjában véve ingyenesek, de megrendelésre külön szolgáltatások is igénybe vehetők. A hálózat közvetlenül a Mezőgazdasági Minisztérium alá tartozik. Főbb feladataik az információgyűjtés, a szaktanácsadás, az általános tájékoztatás.
Intenzív almaültetvény – és egy épülő hűtőház Goriban
A termelés alapvetően a Mukhrani-i ültetvénnyel megegyező módon történik itt is: M9-es alanyon ’Jonagold’ és ’Gala’ típusú almát termelnek 3x1 m-es térállásban támrendszerrel, jéghálóval. A 8 hektáros területen évente mintegy 400 tonna almát takarítanak be.
A termést közvetlenül betakarítás után értékesítik áruházaknak, külföldi felvásárlóknak. A nyereség növelése érdekében idén kezdtek építeni az ültetvény mellett egy 500 tonna betárolási kapacitású hűtőházat, mellyel egy egyszeri nagyobb befektetéssel hosszútávon növelni tudják a bevételeiket.
Korszerű almaültetvény Goriban
Az ültetvény mellett épülő hűtőház
Gyümölcsfaiskola Kareli-ben
Az „Új kert” nevű céget 2014. január 1-én alapították és mintegy 20 hektáron terül el. Málna-, alma-, körte-, cseresznye-, szeder-, szamóca- és alanyfajtákat árulnak. Saját anyateleppel, fejlett növényvédelemmel, csepegtetőszalagos öntözőrendszerrel, 800 m3-es víztározóval, valamint hűtőtárolóval is rendelkeznek.
Öntözött diófaiskola
Látogatás a Műszaki Egyetem Agrár Karán
Az egyetemet négy éve nyitották meg, képzésük bolognai rendszerű. A BSc-képzést grúz nyelven, míg az MSc képzést a grúz mellett angolul is oktatják. Idén végeznek az első kertészmérnök BSc-hallgatók. A kertészmérnök hiányszakmának számít, így képzése ingyenes. A hallgatók saját kutatómunkát végezhetnek a képzés során, amiben korszerű laboratóriumi háttér segíti őket.
A látogatás során lehetőség nyílt a hallgatókkal is találkozni, akik részt vettek a „The Hungarian horticulture” című előadáson. Az ezt követő kötetlen beszélgetés során a hallgatók elmondták, hogy néhányan nagy terveket fontolgatnak, MSc-szinten szeretnének továbbtanulni, majd ezt követően a tudományos pálya, illetve a szaktanácsadás területén dolgoznának.
Találkozás az egyetem hallgatóival
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.