
Hazánk Mauritániában is akkreditált rabati nagykövetségének kezdeményezésére és a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztályának anyagi támogatásával került sor Dr. Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó látogatására a Pánafrikai Nagy Zöld Fal Ügynökség (APGMV[1], PAGGW) központjában, a szervezet főtitkárával és munkatáraival való találkozóra és megbeszélésre, valamint a program mauritániai nemzeti ügynöksége által elindított projektek megtekintésére.

A Pánafrikai Nagy Zöld Fal Kezdeményezést, mint elképzelést 2007-ben fogadták el az érintett országok állam- és kormányfői, a vele kapcsolatos nemzetközi szerződés – ami egyben az ügynökség létrehozásáról is rendelkezik – 2010-ben jött létre. A Pánafrikai Nagy Zöld Fal Ügynökség 11 tagországot (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Szudán) tömörítő nemzetközi szervezet, elsődleges célja az „afrikai nagy zöld fal kezdeményezés” megvalósítása a Száhel-övezetben olyan formában, hogy a helyi közösségek bevonásával és érdekeltté tételével lehessen megoldást találni a sivatag terjedésének fékezésére az alábbi problémák mellett:
- klímaváltozás,
- túllegeltetés,
- égetéses gazdálkodás,
- talajpusztulás,
- árvizek, migráció.
Az ügynökség feladata, hogy a részes afrikai kormányok és államfők által tett politikai vállalásokat, elképzeléseket a gyakorlatban megvalósítsa, rajta keresztül megvalósuljon egy innovatív regionális együttműködési keret, ami egyben összehangolja a Száhel-övezet szocio-ökonómiai fejlesztési politikáit is. Mindez a gyakorlatban egy, a teljes afrikai kontinenst kelet-nyugati irányban 7000 km-en átszelő, észak-déli irányban a puffer zónákkal együtt legalább ötven, legfeljebb néhány száz kilométer kiterjedésű, hatalmas és összetett agrárerdészeti zónát jelent, méghozzá a 100-400 milliméteres csapadék-izovonalak között. Az APGMV megalakítását időben évekkel megelőzte egy rendkívül összetett, élettudományi és szocio-ökonómiai szempontból egyaránt részletesen kidolgozott tanulmány[2] elkészítése, ami tudományos igényességgel támasztja alá a projekt létjogosultságát és megvalósíthatóságát, azaz nem egy légből kapott, idealista elképzelésről van szó.
Az ügynökség hangsúlyosan nem „grandiózus”, finanszírozhatóságukban és megtérülésükben egyaránt kétséges, a helyi lakosságot be nem vonó projekteket akar megvalósítani, ellenkezőleg: a legégetőbb helyi problémák beazonosítására fókuszál és kicsi, de valós, a helyi lakosság életminőségét közvetlenül és jó irányban befolyásoló projekteket akar indítani. Ezek célja a szociális kohézió erősítése, az elsivatagosodás fékezés, lehetőség szerint megállítása és a szegénység elleni küzdelem.
A Pánafrikai Nagy Zöld Fal Ügynökségnél tett látogatás, egyeztető megbeszélés és terepprogram alapján elmondható, hogy az ügynökség egy olyan, nemzetközi szinten is ismert és elismert partnere lehet a magyar nemzetközi fejlesztéspolitikai kezdeményezéseknek, akivel közösen dolgozva hazánk hangsúlyosan kifejezésre juttathatja a klímaváltozással és migrációval kapcsolatos, az afrikai országok támogatását célzó erőfeszítéseit. A partnerség ugyanakkor a magyar kutatás számára is jelentős tapasztalatokat adhat a klímaváltozás következményeire való felkészülésben, az arid körülmények között kialakult sok évszázados tapasztalatok megismerésével az alkalmazkodást segítő gazdálkodási formák tökéletesítésében.
[2] Abdoulaye Dia, Robin Duponnois (szerk., 2010): Le projet majeur africain de la Grande Muraille Verte. Concepts et mise en œuvre és Abdoulaye Dia, Robin Duponnois (szerk., 2012): La Grande Muraille Verte. Capitalisation des recherches et valorisation des savoirs locaux
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.