Szilva szakmai nap Cegléden
2019. szeptember 16., hétfő, 12:08

Szeptember 6-án ismét megrendezésre került a Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutatóállomásán a hagyományos szilva szakmai nap, melyen száznál is több vendég, illetve külföldi szakember jelent meg. A tanácskozás alatt hagyományos módon történő látvány-lekvárfőzést is láthattak a résztvevők, melyet rögtön meg is kóstolhattak.

A rendezvényt Dr. Gyuricza Csaba (NAIK főigazgatója) nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogy több más gyümölcsfajtól eltérően a magyarországi szilva termesztésben viszonylag kevés a magyar fajták aránya, ráadásul szűk a fajtaválaszték. A kihívások hasonlóak, mint a többi gyümölcsnél, így pl. az ültetvények korszerűsítése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás vagy munkaerőhiány. Ez utóbbi maga után vonja azt, hogy szükséges lesz a kézi munka minél nagyobb arányú kiváltása gépire. Lakatos Tamás (NAIK GYDKI intézetigazgatója) előrevetítette, hogy Intézetünk jövőre lesz 70 éves, ezt a jubileumot minden kutató állomás megünnepli majd. A szilvatermesztésről megemlítette, hogy egyre nő a kereslet a szilva iránt, ezt mind az ültetvény telepítések aránya, mind a faiskolai eladások száma megerősíti. Többségében a feldolgozóipar részére termelnek, jelentős a pálinka előállításhoz termelt szilva aránya. A friss fogyasztású gyümölcs termeléséhez teljesen más jellegű ültetvény szükséges, mint az ipari szilva előállításához. Takács László (Cegléd polgármestere) kihangsúlyozta, hogy Cegléd város összekapcsolódik a kutatóállomással. Büszkén bejelentette, hogy a város szépen fejlődik, a tradíciókat is szem előtt tartva. Ceglédre költözik a NAK Pest Megyei Igazgatósága. Dr. Nádosy Ferenc (NAIK GYDKI Ceglédi Kutatóállomás vezetője) előadásában bemutatta, hogy az amúgy vírusos génbanki gyűjteményben vírustesztelést végeztettek, és két fajta vírusmentesnek bizonyult, amit a nemesítők és a termesztők figyelmébe ajánlott. Peter Hilsendegen (igazgató, Gyümölcstermesztési Kutató- és Szaktanácsadó Központ, Oppenheim, Németország), aki már visszatérő előadó, a gépesítési lehetőségekről beszélt. A két legmagasabb kézi munkaóra igényű feladata a gyümölcstermesztésnek szilva esetében a szüret (78%) és a metszés (12%). A gyümölcsszedés racionalizálása arra kell, hogy irányuljon, hogy minél kevesebb idő teljen el, amíg a gyümölcs a fáról a szedőedénybe vagy a gyűjtő konténerbe kerül, esetenként akár rögtön az értékesítésre szánt dobozba, méret szerint osztályozva. Segítenek az önjáró vagy vontatott szedőállványok is. Az intenzív gépesített műveléshez, csak az arra alkalmas koronaformák jöhetnek számításba, így az ún. Drapeau rendszer vagy a sokkal gyakoribb karcsú orsó. A metszést is érdemes gépire váltani, ehhez síkfalmetsző alkalmazható. Cél, hogy a fák belsejében kialakuló árnyékos rész, ahol gyenge minőségű gyümölcs terem, minél kisebb arányú legyen. Bár a síkfalmetsző drága, de a kézi munkaerő költségének csökkenésével néhány év alatt megtérül az ára. Javasolta a gyökérmetszést is, mert az csökkenti az alternanciát. Martin Keller (szaktanácsadó, Bronschhofen, Svájc) azzal kezdte előadását, hogy ha hasznos baktériumokat juttatunk a növény felszínére, akkor ezek a mikroorganizmusok teljesen ellepik a felületet, így a kórokozók nem férnek a növényhez vagy a tápanyaghoz. A pH megváltozásával pedig megakadályozzák a gomba hifák növekedését, a gombák szaporodását. A vírusok gyors genetikai változása megnehezíti a kimutatásukat, a legjobb megoldás a vírusmentesítés. A baktériumok (pl Erwinia, Pseudomonas) vagy gyökéren vagy nyílásokon keresztül jutnak a növénybe, így gázcserenyílásokon, lenticellákon, hidatódákon. Virágzáskor nehéz permetezni, kevés növényvédőszer áll rendelkezésre. Vannak egyértelmű jelek a baktériumfertőzésre, ilyen a Pseudomonas okozta mézgásodás. A törökök érdekes módszert fejlesztettek ki a baktériumok törzsön belüli lokalizálására: hosszanti bemetszéseket ejtenek a törzsön, az ezekből kiinduló sebburjánzás lokalizálja őket. A baktériumok 0-35 ºC között fertőznek, optimális számukra a 12-25 ºC. Nincs engedélyezett szer ellenük, és szilvánál nincs rezisztens fajta sem, csak toleráns. A technológiában érdemes néhány dolgot betartani a prevenció érdekében, mint hogy nedves időben ne metsszünk vagy nyugalmi időszakban sem, mert ekkor nem indul be a sebgyógyulás. Aleksandar Krdzic (szaktanácsadó, Artevos, Karlsruhe, Németország) az Artevos cég munkájáról, az általuk kiválasztott fajták kiválasztási szempontjairól tartott előadást. Bemutatta, hogy többszáz fajtát és új fajtajelölteket vizsgálnak. Fajtákat keresnek mind a professzionális, mind a hobbi termelők számára. A fajta kiválasztásnál legfontosabb szempont a rezisztencia, jó íz, polcon tárolhatóság és termésbiztonság. Hosszú évek munkája, mire egy jelöltből fajta lesz. Az ígéretes hibrid jelölteket több alanyra szemzik, majd eltérő klimatikus adottságú területekre ültetik Németországban és Európa más országaiban. Végül elvégzik a beltartalmi értékekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatokat, valamint különböző tárolási kísérleteket. Az utolsó lépés a különféle feldolgozási lehetőségre való alkalmasság vizsgálata (lekvár, aszalás, pálinka, cukrászati alapanyag). Nagyon fontos, hogy a kísérleti állomásokon, a termelők megnézhetik a fajtajelölteket, új fajtákat, és minden adatot megkapnak róluk. Végül regisztrálják az új fajtát a nemesítő országban, Európában és más országokban. A jogdíj fedezi a sokéves munka költségeit. A szaporítást szerződött faiskolai partnerek végzik. Dósa Anna (családi gazdálkodó, Cserépfalu) bemutatta családi gazdaságukat, főleg a szilva ültetvényeket, azok fajtaösszetételét, de a többi gyümölcsfajt is (kajszi, őszibarack, som, mandula, birs). Elmondta, hogy a szilvatermést el tudják adni a környékbeli településeken. Bajáki Ede (vezérigazgató, Hírös Vitál Kft) elmondta, hogy a legstabilabb termésátlagot a szilvaültetvény biztosítja (átlagosan 20 t/ha). Véleménye szerint mindenképpen érdemes intenzív ültetvényt (4 x 1,5 m) telepíteni. Cége integrált szerződést kínál a termelő partnereknek, infláció követő, fix átvételi árral. Bemutatta a konzervgyárat is. Demku Tamás (NAIK Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet, Ceglédi Kutatóállomás) beszámolt az idei „Szedd magad” akciók tapasztalatairól. Elmondta, hogy a középérésű fajtákra nem volt kereslet, ezért lerázták és eladták. Bemutatta az idei érzékszervi bírálat eredményeit, hogy melyik fajta volt legjobb lekvárnak, melyik ivólének és melyik befőttnek. Cseh György Imre ügyvezető és Klément György tulajdonos (Klément Családi Borászat és Cegléd Zamata Gyümölcslé) elmondták, hogy a szilva ivólevet nehezebb eladni, mint más gyümölcslevet, kóstoltatni kell, publikálni, népszerűsíteni, hogy megismerjék az emberek. Manufaktúrájukban az ivóleven kívül tervezik aszalvány és lekvár előállítását is. Pálinkafőző részlegük főleg magánszemélyeknek szolgáltatott bérfőzéssel foglalkozik, a bevitt cefre tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Végül pálinka kóstoló zárta a szakmai rendezvényt.

 

 

Programajánló

2019. október 30., szerda
Helyszín: NAIK - Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet (ÁTHK) 2053 Herceghalom Gesztenyés út 1.
2019. október 30., szerda, 09:30
Helyszín: NAIK - Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet (MBK) 2100 Gödöllő Szent-Györgyi Albert utca 4.
2019. november 5., kedd, 09:30 - 15:15
Helyszín: Agrárminisztérium Kupolaterem 1052 Budapest Apáczai Csere János u. 9.
2019. november 6., szerda, 10:00
Helyszín: Körmendi Kulturális Központ 9900 Körmend Berzsenyi Dániel u. 11.
2019. november 28., csütörtök - 2019. november 29., péntek