Gyuricza Csaba a Szárazságban is eredményesen című konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nem fordítanak kellő figyelmet a szárazságtűrő növényfajták termesztésére.

A klímakárt okozó talajművelési szokások közül kiemelte a nyári szántást, a vízvesztő, teljesítményt rontó tarlóművelést, az őszi szántások rossz minőségét és a felszínvédelem hiányát a nyári hónapokban.

A NAIK főigazgatója szerint az aszály elleni védekezés leghatékonyabb technikai eszköze a precíziós gazdálkodás. „Hosszú távon Magyarországon sem lesz más út” – jelentette ki.

Víz nélkül nem megy

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke a fórumon ugyanakkor úgy fogalmazott: „a legkorszerűbb technológia sem hoz áttörést, ha nincs elegendő víz”.

Szavai szerint a kormány meghozta az induláshoz elegendő intézkedéseket, és évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözés fejlesztésére. Jakab István, aki az Országgyűlés fideszes alelnöke is, megemlítette, hogy a csaknem ötmillió hektár hazai szántónak jelenleg csak mintegy két százalékát öntözik a gazdák.

Megítélése szerint az öntözött területek jelentős növelésére van szükség, amihez állandó víztározók kellenek, illetve rendbe kell tenni a csatornákat, a vízügyi műtárgyakat.

Jakab István azt is fontosnak nevezte, hogy a meglévő vizeket ne engedjék el a területekről, ahol rendelkezésre áll a felszíni víz, azt hasznosítani kell.

A MAGOSZ elnöke jelezte: a Nemzeti Földügyi Központ főosztályaként hamarosan létrejön egy öntözési központ, amely a bürokratikus akadályok leküzdésében is segíteni fogja az öntözni akaró gazdákat.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hajdú-bihari elnöke szerint paradigmaváltásra van szükség az öntözés területén. Sürgette, hogy a Tiszából gravitációs úton biztosítsanak elegendő vizet a Keleti-főcsatorna térségében gazdálkodók ellátásához.