A digitalizáció terén is fel kell zárkóznunk, ehhez hamarosan kormányprogram nyújt segítséget – a Magyar Idők interjúja Dr. Gyuricza Csabával.

Gyuricza Csaba: Nem lesz kevesebb emberre szüksége az ágazatnak, de a feladatok változnak
Fotós: Kurucz Árpád
Rögös út vezet a sikerhez a mezőgazdaságban, de ha sikerül megtalálni a megfelelő válaszokat a klímaváltozás és a digitalizáció támasztotta kihívásokra, tíz éven belül Európa vezető mezőgazdaságai közé kerülhet a hazai agrárium – nyilatkozta lapunknak Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója elmondta: a magyar mezőgazdaságnak nagyon mélyről kellett talpra állnia, a folyamat azonban évekkel ezelőtt elindult, a megfelelő irányú intézkedésekkel, a gazdálkodók innovatív hozzáállásával pedig rövid idő alatt közel harmadával bővülhet az ágazat teljesítménye.
– Bár az elmúlt években megindult a fejlődés útján a hazai agrárium, még így is jelentős a lemaradásunk a nyugat-európai tagállamokhoz képest. Mi lehet ennek az oka?
– Míg a magyar mezőgazdaság a XX. században, a különböző rendszerektől függetlenül, sikertörténetnek számított – nemcsak Európából, hanem Észak-Amerikából is csodájára jártak a magyar példáknak –, a rendszerváltást követően megtorpant az ágazat. Ennek a törésnek a hatásait még ma is érezhetjük. A világban ugyanakkor nem állt meg a fejlődés. Míg a globális mezőgazdaság a kilencvenes évekhez képest mára 70 százalékkal növelte a kibocsátását, mi 30 százalékkal kevesebbet termelünk, mint korábban.
– Hogyan lehet mérsékelni a lemaradásunkat?
– A magyar mezőgazdaságnak nagyon mélyről kellett talpra állnia. Napjainkban kezd magára találni az ágazat, a növekedési ütemnek köszönhetően pedig Európa egyik leggyorsabban fejlődő agrárországa vagyunk. Az ágazat éves kibocsátása 2600-2650 milliárd forintra becsülhető, ez a jelenlegi technológiai színvonal mellett a legtöbb, amit ki lehet hozni az ágazatból. Az adottságaink ugyanakkor továbbra is nagyon jók. Minden adott ahhoz, hogy a jelenlegi termelési szintet tovább növeljük.
– Milyen irányú fejlesztésekre van ehhez szükség?
– A sikernek több összetevője van. Meg kell találni azokat a módszereket, amelyekkel alkalmazkodni tudunk a megváltozott klimatikus feltételekhez, bővíteni kell az öntözött területeket, a kedvezőtlen adottságú területekből a megfelelő technológia alkalmazásával ki kell hoznunk a maximumot. A szántóföldi növények esetében javítani kell a fémzárolt vetőmagok felhasználási arányát, ezzel magasabb terméshozamok érhetők el, a gazdálkodást pedig a XXI. század követelményeihez kell igazítanunk. Ha minden sikerül, további 800-1000 milliárd forinttal bővülhet a mezőgazdaság éves kibocsátása. Ehhez azonban a feldolgozóipar fejlesztésére is szükség van, ami hozzávetőleg 1000 milliárd forint forrást igénylő feladat.
– A nyugati világban mára megkerülhetetlenné vált a precíziós gazdálkodási forma. Mennyire fogékonyak a magyar gazdálkodók a digitalizációra?
– Robbanásszerű fejlődésen megy keresztül az ágazat, aki nem áll át a precíziós technológiák használatára, néhány éven belül úgy lemarad, hogy képtelen lesz versenyképesen gazdálkodni. Globális szinten óriási a verseny, és mi Európához képest is lemaradásban vagyunk. A digitalizáció terén is fel kell zárkóznunk, ezt hamarosan kormányprogram is segíti. A digitalizációhoz vezető út mindig szemléletváltással kezdődik. Ebből a szempontból szerencsések vagyunk, a gazdálkodók jó része tudja, hogy e nélkül hosszú távon nem lehet eredményes. Az átállás ugyanakkor nem megy egyik pillanatról a másikra. Ez egy folyamat, ami indulhat egy gép beszerzésével, sorvezető alkalmazásával, később pedig teljes termelési rendszereket építhetnek fel így a gazdák.
– Még mindig él az a sztereotípia, miszerint a precíziós technológia egyedül a nagy gazdaságok kiváltsága?
– Korábban a szakma is ezt az álláspontot képviselte, a precíziós technológia ugyanakkor a 10 hektár alatti területen gazdálkodók és a 100 hektáros gazdaságokban is ugyanolyan hatékonyan működik. A nagyobbak esetében jelenleg azért elterjedtebb ez a gazdálkodási forma, mivel esetükben a hatékony működtetéshez szükséges humán erőforrás is rendelkezésre áll. A precíziós technológiák előnyeit ugyanis megfelelő szakértelem nélkül nem tudják kihasználni a termelők.
– A magyar gazdatársadalom legendásan alulképzett, holott az új technológiák egyre komolyabb szaktudást igényelnek. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?
– A hatékonyságot javító rendszerek működtetéséhez olyan szakemberekre van szükség, akik agrártechnológiai tudás mellett informatikai ismeretekkel is rendelkeznek, és ezt a két területet ötvözni tudják. Ebből a szempontból az oktatás sincs könnyű helyzetben. Olyan mértékű a fejlődés, hogy könnyen előfordulhat, hogy amit tegnap még releváns ismeretként oktattunk, holnap már nem lesz érvényes. Erre a szakképzésnek és az egyetemi oktatásnak is fel kell készülnie. A fiatalok szerencsére sokkal otthonosabban mozognak a digitalizált világban, az agrártudással ötvözve könnyedén használni tudják az új eszközöket, alkalmazásokat.
– Ha precíziós rendszerekről van szó, elsőként a szántóföldi növénytermesztés jut az emberek eszébe, holott más területeken is rendelkezésre állnak a fejlesztések. Mennyire elterjedtek az állattartásban és a kertészetben ezek a megoldások?
– Már itthon is vannak olyan korszerű állattenyésztő telepek, amelyek digitalizáltak. Egy szarvasmarhafarmon például, ahol korábban kézi erővel hordták ki a trágyát, ma már GPS alapú robotika végzi el a munkát, de ugyanez a helyzet a fejési munkáknál is. A kertészeti ágazatban a zárt terekben már ma is szabályozott a rendszer, a precíziós technológia elsősorban a szabad földön megtermelt zöldségeknél jelenthet nagy előrelépést, elsősorban az öntözésen keresztül. Egy-egy ilyen rendszer segítségével növényenként lehet szabályozni a kijuttatott öntözővizet és a tápanyagokat. Ezzel egyébként nem csak a termés minősége javítható, a gazdálkodó pénztárcáját is megkíméli az eljárás.
– Nagy élőmunka-igényű ágazatokról van szó; a gépesítés, a robotizáció nem jelent veszélyt a munkahelyekre?
– A korábban kézzel végzett, segédmunka szintű feladatokat valóban elvégzi az emberek helyett a gép, a kezeléséhez ugyanakkor számos jól képzett szakemberre van szükség. Tehát nem lesz kevesebb emberre szükségük a gazdaságoknak, a feladat jellege ugyanakkor változik. Éppen ezért jelent gondot, hogy kevés a magasan kvalifikált szakember az ágazatban. Az alacsonyan képzettek ugyanis sokkal nehezebben tudnak alkalmazkodni a tudásintenzív technológiákhoz.
– Elképzelhetőnek tartja, hogy azok, akiket korábban betanított munkásként alkalmaztak a mezőgazdaságban, új, magasabb tudást igénylő munkakörre képezzenek át?
– Egy állattenyésztő telep dolgozója a jövőben sokkal inkább egy digitalizált táblát fog kezelni, a kétkezi munka aránya csökkenni fog. Ehhez arra van szükség, hogy a munkavállalók új ismereteket sajátítsanak el, hiszen nemcsak mérnöki, hanem gépkezelői szinten is nagy szükség van a dolgozókra. Ez a folyamat elindult, de nem megy egyik napról a másikra.
– Hol látja a magyar mezőgazdaságot tíz vagy akár húsz év múlva?
– Minden azon múlik, hogy milyen mértékben tudjuk felvenni a versenyt a folyamatosan változó világgal. Ha megtaláljuk a megfelelő válaszokat a digitalizáció kihívásaira, akkor minden esélyünk megvan arra, hogy tíz éven belül Európa legjobban teljesítő mezőgazdaságai közé kerüljünk.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.