
Közel 8 milliárd forintot különített el a kormány arra a célra, hogy hatékonyan tudjunk fellépni a genetikailag módosított élelmiszerek teljes termékpályáról történő eltávolítása érdekében, mind a lakossági fogyasztás, mind pedig az állati takarmányozás tekintetében. A Nemzeti Fehérjetakarmány Program 5 évet ölel fel, ebben az évben 500 millió forinttal indul a program.

A Nemzeti Fehérjetakarmány Program deklarált célja, hogy a szója vetésterületét a jelenlegi 60-65 ezer hektárról 100 ezerre emeljük, illetve, hogy a takarmányozásban bevonjunk olyan értékes szántóföldi melléktermékeket is, mint például a repcedara vagy éppen a napraforgódara. A program keretében olyan receptúrák kidolgozása a cél, melyek segítségével ezekből a nagy fehérjetartalmú melléktermékekből a szójával egyenértékű anyagokat állíthatnak elő. A program az agrármarketing területét is érinti, hiszen a GMO mentes élelmiszerek előnyeit és hátrányait is meg kell ismertetni a fogyasztókkal és a gazdákkal egyaránt.
„Szójából éves szinten 600-650 ezer tonnát igényel az ország, emellett pedig 200-250 ezer tonna szójadarával is számolni kell. E mennyiségnek összesen csupán nagyjából 28%-át termeli meg az ország, ráadásul az itthon megtermelt szója nagyobb hányada végül a külpiacokon kerül értékesítésre. Olyan jó minőségű GMO mentes szója ez, mely külföldön felárral értékesíthető. Ebből adódóan az ország határain belül szükséges mennyiséget külföldről kell megvásárolni, gyakran azonban egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy valóban GMO mentes szóját vásárolunk. A Nemzeti Fehérjetakarmány Programmal feloldható ez az anomália.” – mondta el Gyuricza Csaba a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.
Becslések szerint a program hatására 80-100 milliárd forinttal növekedhet a mezőgazdaság kibocsátása, továbbá a feldolgozóipar fejlesztésével újabb munkahelyek létesülnek a szektorban.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.