A Times Higher Education a hallgatói véleményeket figyelembe véve, a környezet, a hallgatók és az oktatók aránya, illetve a piacképes tudás átadása alapján ítéli meg az egyetemeket.
Négy magyar egyetem is felkerült a Times Higher Education (THE) nemzetközi ranglistájára, amely a hallgatói véleményeket figyelembe véve, a környezet, a hallgatók és az oktatók aránya, illetve a piacképes tudás átadása alapján ítéli meg az egyetemeket – mondta a Szent István Egyetem rektora az M1 aktuális csatornán pénteken.
Palkovics László hozzátette: a magyar felsőoktatási intézmények közül a Szent István Egyetem a 126-150. közötti helyen végzett, a Semmelweis Egyetem a 41., az ELTE és a Debreceni Egyetem a 151-200. helyen került be a rangsorba.
A rektor arról beszélt, hogy az agrár felsőoktatásban régóta akut helyzet van rendszerszintű problémák és az oktatási stratégia hibái miatt. Hangsúlyozta: megoldás lenne, ha a felsőoktatási intézmények hálózatban dolgoznának kapacitásaik, humánforrásaik legmegfelelőbb kihasználásáért.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója azt mondta, hogy az agrárszakma legtehetségesebbjeinek motivációra van szüksége, ezért Nemzeti Agrártehetség Program néven indítanak pályázatot, amelynek célja, hogy az agrárkutatásba bekerült fiataloknak évi egymillió forintos ösztöndíj biztosításával lehetőséget és motivációt adjanak a kutatásra.
A teljes adás az alábbi linkre kattintva nézhető meg: link
Programajánló
Hírek
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.
A Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.