Két hónapja, hogy Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Prof. Dr. Gyuricza Csabát bízta meg a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) vezetésével. Két részes cikkünk első felében a megbízott főigazgató ambiciózus terveiről beszélgettünk. (az agroinform.hu portál interjújának első része)

fotó: Agroinform.hu
- Főigazgató úr, személyes kérdéssel indítanék. Köztudott, hogy Ön a Magyar Államkincstárba beolvadt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) csaknem két évig vezette, ám előtte a Szent István Egyetemen építette a karrierjét. Azt gondolná a kívülálló, hogy a hivatali kitérő után ismét visszatér az egyetemi katedrára, hiszen ez a valódi hivatása. Miért vállalta el a NAIK főigazgatói posztját?
- A kérdésére egyszerűen is válaszolhatok. Azért vállaltam el, mert Fazekas miniszter úr felkért erre a feladatra. Sok időm nem volt gondolkodni ezen a felkérésen, de úgy döntöttem, hogy megmérettetem magam ebben az új kihívásban. Ugyanakkor magam is inkább tanárember volnék, mivel eddigi életutam az agrár-felsőoktatásban zajlott. A katedrától nem szakadtam el, továbbra is tartok előadásokat az egyetemen. Az oktatás és a kutatás azonban szorosan kapcsolódik egymáshoz, ezért is testhezálló feladat ez számomra. A NAIK sok szállal kapcsolódik a szakpolitikához, sőt némi ráhatással is bír erre a területre, s miután az MVH elnökeként elég közel kerültem a szakpolitikához is, ezért azt a lehetőséget láttam meg, hogy a szakma és a politika még jobban közeledhet egymáshoz. A központban jól hasznosíthatom az eddig szerzett tapasztalatokat. A NAIK-ban szakmai munka folyik, az ágazati politikát segítő, szakmai hátteret biztosító intézményrendszerről van szó, s az sem mellékes, hogy az elmúlt években kellő tapasztalatokat is szereztem a nagy szervezetek irányításában, amit itt jól tudok kamatoztatni.
- Való igaz, hiszen a NAIK esetében sem kis szervezetről beszélünk.
- Nem bizony, mivel 900 kutatóval, munkatárssal dolgozunk, 12 kutatóintézettel, és négy gazdasági társasággal. A központ 2014-ben jött létre, és azt az agrár-kutatási, és innovációs hálózatot, rendszert fogja össze, ami a földművelésügyi tárca, illetve az agrárpolitika megvalósítását segítő hálózatként is értelmezhető.
A központ célja az, hogy a korábban elaprózott kutatási háttér egységes rendszerben végezze a munkát.
Ez azért is fontos, mert ezek az intézmények nem önmagukban, egymástól elkülönülve működtek korábban sem, mivel nagyon sok a közös kutatási, kapcsolódási pont. Ha a legfontosabb szakpolitikai célok megvalósítását nézzük, akkor azt kell mondani, hogy egy-egy kutatóintézet önmagában nem képes teljes munkát végezni. A központ azokat a szinergiákat próbálja összehozni, amelyeknek nyilvánvalóan lehetnek hátrányai is, mivel
ha valamit központosítanak, annak sok veszélye is van a működtetésre nézve.
- Több európai példa van egyébként a centralizált kutatási, innovációs tevékenységre, legismertebb talán a franciáké, ami azt is igazolja, hogy ha valamely területet kellő körültekintéssel központosítanak, akkor sokkal hatékonyabban tudja a szakpolitikai célokat is megvalósítani. A cél tehát az, hogy a 2014-ben elindított folyamat jól működjön. Az elmúlt években még a szárnypróbálgatásait élte az intézményrendszer, és most látjuk elérkezettnek az időt arra, hogy valóban egy egységes, és koherens rendszert építsünk fel.
- A működéshez hozzátartozik a finanszírozási háttér megteremtése, biztosítása. Korábban az egyes intézetek „küzdelme” zajlott ezen a téren, különösen azóta, hogy az állam gyakorlatilag kivonult a kutatóintézetek finanszírozásából. Az egyes kutatóintézetek a saját lábra állást csak úgy tudták megoldani, ha az uniós és a hazai pályázatokon – ezek valóban ágazatokat átívelő projektek is voltak – forrásokat nyertek. Hogy áll most ez a kérdés?
- A finanszírozás mindig is nehéz kérdés volt, hiszen soha nem elegendő a meglévő forrás. De ez mindenütt így van, bár Magyarországon még van teendő abban, hogy a K+F+I ráfordításokat a GDP arányában növeljük akár az egyetemeken, akár a kutatás világában. A rendszer úgy épül fel, hogy projekt alapú finanszírozással biztosítjuk az anyagi javakat. A megrendelő a szakpolitika, és az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását az intézményi háttér biztosítja. A megrendelés persze, nem úgy zajlik, hogy a szakma kimarad ebből, hiszen a hármas egység – szakma, szakpolitika, kutatási hálózat – lehet kellően hatékony, és kéz a kézben próbálja azokat a területeket megtalálni, ami a gyakorlat számára is fontos. Azt hangsúlyozni kell, hogy az intézetekben elsősorban nem alapkutatások folynak, hanem olyan gyakorlati kutatásokat végeznek, amelyek az adófizetők pénzéből gyorsan aprópénzre válthatók, s innovatívak.
Vagyis olyan konkrét gyakorlati eredmények születnek, amelyek a gazdaságban hasznosulnak.
Nem vitatom, hogy a rendszer működtetésére lényegesen nagyobb összegeket is lehetne fordítani a gazdaság teljesítőképességének a növekedésével, de azt a forrást, amit erre a célra tudunk fordítani, azt a leghatékonyabban kell felhasználnunk. Szerintem az intézményrendszer ebben a tekintetben erőn felül teljesít, még akkor is, ha az európai összehasonlításokat nézzük.
- A NAIK központja Gödöllőn, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont épületében székel, de gondolom, nem csak itt folynak a kutatások, fejlesztések. Itt a központban milyen munkatársakkal dolgozik együtt?
- A NAIK intézményei az ország 23 városában, 12 kutatóintézetben és azok telephelyein működnek. A négy gazdasági társaságunknak a NAIK 100 százalékos tulajdonosa. Gyakorlatilag az intézményhálózat lefedi a hazai mezőgazdaság minden jelentősebb kutatási területét. A növénytermesztéstől az állattenyésztésig, az élelmiszeripartól az erdészetig, a kertészettől a tejiparig, a vetőmagtól a halászati kutatásig, a szőlő-borászati kutatásig, és sorolhatnám tovább, meddig terjed a rendszer működési területe. Az a célunk, hogy ezek az intézetek szoros együttműködésben végezzék a munkájukat.
A központ valóban Gödöllőn található, a mezőgazdasági biotechnológiai kutató központjában, ahol a gyakorlati kutatások mellett nagyon sok alapkutatást is végeznek. Hozzáteszem, hogy itt is olyan kutatások folynak, amelyeket a gyakorlatban is jól hasznosítanak, például a kertészetben, mivel jelenleg azon dolgoznak, hogy a növénynemesítők munkáját lerövidítsék.
Egy-egy nemesítés 8-10 évet vesz igénybe, s ezt az időt szeretnénk akár megfelezni.
- Szóljunk arról is, hogy a rendszerben dolgozó kutatók mennyire felkészültek a maguk területén?
- A munkánkat az elért eredmények minősítik. Azok a gyakorlati eredmények, amelyek az elmúlt években megszülettek, imponálóak, és a mindennapi életben is jól hasznosulnak. Órákig sorolhatnám azokat az eredményeket, amelyeket a munkatársak elértek, azt hiszem, hogy nincs okunk szégyenkezni. Kiváló kutatóink vannak, és most éppen azon dolgozom, hogy a kollégák nagy részével megismerkedjek. Az elmúlt hónapokban már volt alkalmam mélyebben belelátni a kollégák munkavégzésébe, és azt tapasztalom, hogy a nagyon sok nehézség ellenére – ami a kutató pályát jellemzi – kiváló munka folyik mindenütt.
S ami még fontos, hogy nagy hangsúlyt helyezünk a fiatalításra. Az utánpótlás neveléshez fiatal kutatói programot működtetünk. Vannak olyan kutatóintézetek, ahol a korfa imponáló, és kedvezően billen el a mérleg nyelve a fiatalok javára. Az a cél, hogy a fiatalokat ne csak felvegyük, hanem hosszú távon meg is tartsuk őket az intézetekben. Olyan életpálya modellt dolgozunk ki, amely hosszú távra teszi vonzóvá a kutatói tevékenységet. Ebben még nekünk is van feladatunk, de azért mindenre nincsen ráhatásunk, vagyis kettőn áll a vásár.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.