Az IICA az amerikai kontinens minden országában működtet képviseletet, amik szorosan együttműködnek a fogadó országok agrár K+F-ben érintett szervezeteivel, valamint a kormányzati szereplőkkel – Peruban az 1950-es évek eleje óta vannak jelen. María Febres Huamán asszony, az IICA perui képviseletének vezetője 2018. január 15-e óta van hivatalban, érkezésével az IICA perui tevékenységének lényege nem változik, viszont a jövőben egyre inkább egy hosszú távú, jelenleg kidolgozás alatt álló munkaterv alapján kívánnak dolgozni a minél eredményesebb vidékfejlesztési munka érdekében a különböző szintű kormányzati és önkormányzati, valamint szakmai és civil szereplőkkel együttműködve. Céljuk, hogy a minél eredményesebb kutatási munkának és technológiai transzfernek köszönhetően javuljon a kutatási eredmények társadalmi hasznosulása, ez a korlátozott források ellenére is minél jobb legyen.

Kaleta Gábor nagykövet, Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó és Lőrincz Dániel külgazdasági attasé María Febres Huamán irodavezető asszonnyal folytatott megbeszélésén elhangzott, hogy az IICA nem csak a perui kormányzati szervezetekkel és az ezekhez tartozó intézményekkel dolgozik együtt, hanem gyakorlatilag a perui mezőgazdaság minden olyan szereplőjével, így a szakmai szervezetekkel is, akik érdekeltek az ország agrárgazdaságának fejlesztésében, ideértve természetesen a mezőgazdasági és erdészeti kutatást. Ezzel együtt az IICA elsősorban a technológiai fejlesztésekben érdekelt, elsődleges missziója az, hogy közreműködésének köszönhetően a termelők munkáját eredményesebb és hatékonyabb legyen. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a klímaváltozásra, az élelmezésbiztonságra és az élelmiszer-biztonságra, végigkísérik az egyes termékpályákat a termeléstől a kereskedelemig. Egyik legfontosabb terület számukra a fönntartható erdőgazdálkodás, ezen belül a szénmegkötés, az agrár-környezetgazdálkodás, az agrárerdészet, az ültetvényes faanyag-előállítás, az erdővédelem, az erdei melléktermékek valorizálása. Külön hangsúlyt kap a dél-amerikai térségben az erdőirtások megállítása, az erdővédelem, a megújuló energiaforrások fönntartható hasznosítása – Finnország egy projekten keresztül anyagilag is támogatja az andesi térség fönntartható erdőgazdálkodásának erősítését, aminek része az érintett országok politikai együttműködésének erősítése ezen a téren, sőt a jogszabály-alkotási folyamatok szakmai támogatása is. Németország a napenergia-hasznosítást (elsősorban a termoszoláris területen) és a biomassza-hasznosítást (különös tekintettel a biogázra) támogatja anyagilag, a projekt része a mini biogáz-reaktorok telepítése az infrastruktúrától elzárt területeken annak érdekénben, hogy ezzel is csökkenthető legyen a szénégetést célzó illegális erdőirtás (ami egyépként a perui erdőkben is hatalmas problémát jelent). A napenergia hasznosítása a megtermelt áru tartósításában is fontos szerepet kap, hiszen az ezzel kapcsolatos innovációnak köszönhetően egyre nagyobb mennyiségű nyers termék szárítása kerül át szárítókba, kiváltva a korábbi, talajon történő szártást, javítva ezzel az élelmiszer-biztonságot és csökkentve a veszteségeket (erre egyébként Argentínában is lehet jó példát találni a fűszerpaprika-szárításban). Környezetgazdálkodási téren fontos, hogy cél a perui mezőgazdaságban fölhasznált műtrágyák mennyiségének csökkentése, a tápanyag-utánpótlást egyre nagyobb arányban biológiai termesztésben is használt anyagokkal kívánják megoldani. A kisgazdaságok jövedelemtermelő képességének javítását szolgálja többek között a hajtatásos kertészeti termelés támogatása – egy-egy 200 négyzetméteres hajtatóház létesítése kb. 2000 USD költséggel jár, ami 8 hónap alatt megtérülő beruházást jelent, a gazdálkodók elsősorban vágott virágot és szamócát termesztenek bennük.

hir_20180606-02.jpg

Az IICA és a NAIK közötti lehetséges együttműködési területek sorában egyértelműen nagyon fontos szerepet kaphat az erdészeti kutatás és az agrárerdészet, valamint a rizsnemesítés-rizstermesztés és a vízgazdálkodás. Ez utóbbi területen érdekes adalék, hogy Peru déli részén vetésváltásban termelnek rizst és egy sárga színű szárazbabot (frijol „Canario Camanejo”), a vetésváltással a talajok elsósodását kívánják megelőzni. Az IICA perui képviselet-vezetője messzemenően nyitott arra, hogy megfelelő információk birtokában a NAIK ÖVKI-t összekapcsolja azon dél-amerikai agrárkutatási szereplőkkel, akik érdekeltek a magyar partnerrel olyan szakmai együttműködés kialakításában, ahol közös cél és érdek a rövid tenyészidejű, hidegtűrő, víztakarékosan termeszthető rizsfajták nemesítése és termesztés-technológiájuk tökéletesítése. Az erdészet, fönntartható erdőgazdálkodás olyan terület, amit az eddigi kétoldalú tárgyalásaink (Argentína, Ecuador, Kolumbia) mindegyikén stratégiai fontosságú együttműködési területként azonosítottunk – ezek koordinálásában, strukturálásában az IICA nagyon fontos partnerünk lehet.