Megbeszélés a perui nemzeti agrárinnovációs intézetben (Instituto Nacional de Innovación Agrária, INIA)
Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó – 2018. június 11., hétfő, 11:16

A Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomáciai Főosztálya által támogatott kiutazás keretében Kaleta Gábor nagykövet, Somogyi Norbert főigazgatói tanácsadó és Lőrincz Dániel külgazdasági attasé megbeszélést folytatott a perui nemzeti agrárinnovációs intézet fölsővezetőivel, valamint az INIA felügyeletét ellátó mezőgazdasági minisztérium képviselőivel. A találkozó során körvonalazódtak azok a területek, ahol a perui fél számára kiemelten fontos a magyar agrárkutatással és szakigazgatással való együttműködés, illetve ahol Magyarország számíthat a perui fél szakmai segítségére.

Az INIA-t 1978-ban alapították nemzeti agrárkutatási intézet (Instituto Nacional de Investigación Agraria, INIA) néven azzal a céllal, hogy vezető intézménye legyen az alkalmazott kutatásnak és kísérleti tevékenységnek az állattenyésztésben és növénytermesztésben, erdészetben, élelmiszer-iparban, sőt a természetes flóra és fauna, valamint a vízi ökoszisztémák és a talajvédelem terén is. 1981-ben tevékenysége kibővült az agrárpromócióval (Instituto Nacional de Investigación y Promoción Agropecuaria, INIPA), ami elsősorban a vidéki területeken előállított termékek forgamazásával kaocsolatos képzést és szaktanácsadást takarta. 1987-ben újabb átszervezés történt a perui agrárkutatásban: létrejött az INIAA, azaz a nemzeti agrár- és agráripari kutatási intézet (Instituto Nacional de Investigación Agraria y Agroindustrial), mégpedig az INIPA, az agráripari fejlesztési intézet (Instituto Nacional de Desarrollo Agroindustrial, INDDA) fúziójával, míg az erdészettel kapcsolatos kutatási tevékenységre létrehozták az önálló erdészeti kutatóintézetet (Instituto Nacional Forestal, INFOR). 1992-ben újabb változás következett, az intézmény újra az eredeti nevén (Instituto Nacional de Investigación Agraria, INIA) működött tovább, viszont a tengerparti zónában lévő kísérleti telepeit privatizálták, amiket csak a közelmúltban vett újra birtokba az INIA. 2003-ban az intézmény neve kibővült a szaktanácsadással (Instituto Nacional de Investigación y Extensión Agraria, INIEA), de 2007-ben újra visszakapta ez eredeti rövidítését (INIA), hogy egy évvel később az agrárkutatás társadalommal szembeni szerepvállalásának fontosságát éreztetve a kutatás helyett az innováció kerüljön a szervezet nevébe, ezen a néven működik ma is: Instituto Nacional de Innovación Agraria, fő célja pedig a kisgazdaságok versenyképességének javítása, a kistermelők életszínvonalának emelése.

Az INIA jelenleg a limai központ és az ott található kutatási egységek mellett 25 vidéki kísérleti állomást működtet, amivel lefedik az ország teljes területét, illetve a három nagy pedo-klimatikus zónát: a tengerparti sávot, a hegyvidéki területeket és az Andoktól keletre lévő trópusi zónát. A kutatási tevékenység természetesen illeszkedik azország sajátosságaihoz, állattenyésztésben dominál a lámafélékkel kapcsolatos munka, a növénytermesztésben az egyik legfontosabb kultúra a burgonya, ezt követik az andesi peszeudo-cereáliák (quinoa), míg olyan „klasszikus” fajokkal, mint a kalászos gabonák, kevesebbet foglalkoznak. Megkülönböztetett figyelmet kap az erdészeti kutatás és az erdősítés (ami időközben szintén visszakerült az INIA-hoz) – ezen a területen elsősorban az agrárerdészeti rendszerekben gondolkodnak -, a génbanki tevékenység (az ország 84 mikroklimatikus régiójából 18 ezer tételt gyűjtöttek be eddig). A genetikai anyagok közül természetesen a burgonya a legsokszínűbb, több mint négyezer tételük van, erőforrásaik jelentős részét ennek a genetikai örökségnek a megőrzésére és valorizálására fordítják, de nem sokkal marad el a burgonyától a kukorica és a bab sem.

Az INIA struktúrája négy fő szervezeti egységre épül, ezek:

  • Dirección de Desarrollo Tecnológico Agrario (mezőgazdasági technológia-fejlesztési igazgatóság)
  • Dirección de Gestión de la Innovación Agraria (agrárinnovációs és tudástranszfer igazgatóság)
  • Dirección de Recursos Genéticos y Biotecnología (biotechnológiai és genetikai-erőforrások igazgatóság)
  • Dirección de Supervisión y Monitoreo en las Estaciones Experimentales Agrarias (kutatóállomás-felügyeleti és monitorozási igazgatóság).

Az egyes kutatóállomások hálózatba szerveződve működnek, szinte mindegyiknek megvan a maga speciális kutatási területe, viszont azok a kultúrák, amik Peruban legfontosabbnak – és egyben őshonosnak – számítanak, mint például a burgonya és a kukorica -, gyakorlatilag minden állomás portfóliójában megtalálhatók. Ugyanígy mindegyik esetében jelentős a termelőknek nyújtott szaktanácsadás, technikai segítségnyújtás, aminek egyértelmű célja a kisgazdaságok versenyképességének javítása, a piacra történő árutermelés arányának növelése, de foglalkoznak harmadik fél (pl. egyetemek) számára történő technológia-transzferrel is. Az eszközök között megtalálhatók a különböző demonstrációs eszközök (pl. bemutató parcellák), ismeretterjesztő közlemények, oktatási eszközök (audiovizuális vagy nyomtatott, illetve internetes). A tapasztalatok szerint a legsikeresebbek a bemutató parcellák, ahová a termelők kimehetnek és saját szemükkel, élőben győződhetnek meg a technológiai újdonságokról, ismerkedhetnek meg a jó termelési gyakorlattal. A kistermelők körében az INIA egyik, talán legfontosabb missziója a technológia-fejlesztés, a piacra jutás és a termelői összefogás erősítése, függetlenül attól, hogy az ország melyik nagy pedo-klimatikus részén (partvidék, hegyvidék, trópusi esőerdei terület, azaz costa, sierra, salta) működteti az adott kutatási egységet.

Az INIA és a NAIK közötti együttműködésre vonatkozóan a megbeszélés során három fő területet sikerült beazonosítani, kettőben Perunak van szüksége a magyar szaktudásra és gyakorlatra, egyben viszont Magyarország tanulhat sokat a perui féltől. Az INIA részéről a búzatermesztést, valamint általában a minősített szaporítóanyag-előállítást és forgalmazást, valamint az ehhez kapcsolódó szellemi tulajdon-védelmi kérdéseket jelölték meg, mint ahol a lehető leghamarabb és szoros együttműködést szeretnének indítani. Jelezték, ennek keretét egy kétoldalú együttműködési megállapodás aláírásával javasolják megteremteni, ehhez készek egy szövegtervezetet is a magyar fél rendelkezésére bocsátani. A búzatermesztés számukra azért nagyon fontos, mert ebből a kultúrából nem képesek megtermelni a belső szükségleteket, így jelentős importra szorulnak, ami az ország élelmezés-biztonsága szempontjából kockázati tényezőt jelenthet. Az ország klimatikus adottságai miatt elsősorban a tavaszi kalászosok jöhetnek szóba, mint „kutatási alanyok”, javasoljuk, hogy minél előbb kezdődjön meg kutatói szinten a szakmai egyeztetés a lehetséges kutatási, nemesítési területek, valamint a szaporítóanyag-csere területén, hogy a NAIK-INIA MoU aláírása után az érdemi munka azonnal megkezdődhessen. A NAIK mellett a Gabonakutató Kft bekapcsolódása is fontos, mivel a közös munka így tehető igazán teljessé. A perui fél jelezte, nem csak a gabonatermesztés esetében, hanem általában fontos számukra a kisgazdaságok gépesítése, így a NAIK MGK számára is elképzelhető közös téma a jövőben.

A szaporítóanyag-előállítás és -forgalmazás területén jelenleg az INIA az illetések szakmai szervezet, de a föladat messze túlmutat az intézmény szakmai és anyagi lehetőségein, ezért a szaktárca részéről egy olyan hatóság fölállításában gondolkodnak, mint pl. a magyar NÉBIH. Ismert tény, hogy Peruban jelenleg a vetésterületnek mindössze 15%-án használnak minősített szaporítóanyagot, ugyanakkor a gazdálkodók kétharmada 3-4 hektárnál kisebb területen termel, így nem csak szakmai és hatósági, hanem társadalmi kihívás is a minősített szaporítóanyag-használat arányának növelése. Tekintettel arra, hogy a NAIK ebben a kérdésben csak a szaporítóanyag-előállítás szakmai, agrotechnikai kérdéseiben tud segítséget adni a perui félnek, ezen a területen a magyar és a perui szaktárca közötti közvetlen kapcsolatfölvétel, majd ezen keresztül részünkről a NÉBIH bevonása a legjobb és legkézenfekvőbb megoldás.

Magyar részről a fehérjenövények nemesítésében, a genetikai erőforrások bővítésében lehet a legtöbbet tanulni a perui féltől, lévén az ország a maghüvelyesek jelentős része esetében géncentrumnak számít a környező országokkal – elsősorban Ecuadorral és Bolíviával – együtt. Tekintettel arra, hogy a magyar fehérjenövény-stratégia szempontjából fontos az olyan alternatív növényi fehérjeforrások termesztési lehetőségeinek vizsgálata is, amik olyan területeken termeszthetők, a hol a legfontosabb fehérjenövényeink – első helyen a szója – gazdaságosan nem termeszthetők, rendkívül hasznos lehet különböző maghüvelyesek magyarországi adaptációs lehetőségeinek vizsgálata.

 

 

 

Programajánló

2018. november 8., csütörtök, 10:00
Helyszín: NAIK - Gyümölcstermesztési Kutatóintézet (GYKI) 1223 Budapest Park utca 2.