
2018. szeptember 22-én kutatóintézeti rangot kapott a NAIK intézménye és megalakult a NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet (ÖVKI).

Az avatási ceremónián Dr. Nagy István agrárminiszter kihangsúlyozta az intézet növekvő szerepét a klímaváltozás elleni küzdelemben, mely számos kihívás elé helyezi az agráriumot. A feladat összetettsége nyomán olyan kutatások előtérbe helyezését irányozta elő, mely a szélsőséges vízháztartási helyzetek fokozódásával járó alkalmazkodási lehetőségek feltárását tűzi ki célul. Nagy István hozzátette: a kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy "vízbiztos" világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. Emlékeztetett arra: 2014-ben azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsenek, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok kidolgozása és végrehajtása révén képes fokozni a nemzeti jövedelemteremtő képességet, javítani a magyar agrárgazdaság versenyképességét. "Ne feledjük, vízfelhasználásunk 70 százaléka kötődik a mezőgazdasághoz, ezért egy vízbiztos világ kialakításához jelentősen fejlesztenünk kell az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó tudományos kutatóintézetet" - fogalmazott. Hozzátette: az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet a magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban arra keresi a választ, hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásait, valamint kiemelt célja a környezettudatos és víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazásának elősegítése.
Dr. Nagy István agrárminiszter beszédében kihangsúlyozta az ÖVKI intézetként betöltendő kiemelt szerepét a klímaváltozás elleni közdelemben, mely számos kihívás elé helyezi az agráriumot.
Dr. Gyuricza Csaba főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatások erősítése meghatározó eleme a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének, azonban ehhez a képzés és a szaktanácsadás magasabb szintre emelése is szükséges. Magyarországon nem lehet kérdés az, hogy kiemelt helye, szerepe van az öntözési kutatásoknak. Sajnos, azt kell látnunk, hogy egészen az elejétől kell kezdeni ezt a munkát, hiszen öntözési, mezőgazdasági vízellátással foglalkozó szakemberek is hiányoznak a szakmából. Bőségesen vannak olyan kutatási, innovációs feladatok, amelyeket újra kell fogalmazni, s ennek az intézménynek ez is feladata lesz. Az öntözés mellett a mezőgazdasági vízgazdálkodást is kiemelten kívánjuk kezelni, azokat a feladatokat, amelyek az öntözésen túlmenően a víz megőrzésében, a vízveszteség mérséklésében a mezőgazdasági területeken ránk hárulnak, azokat szintén ennek az intézetnek a keretein belül szeretnék elvégezni. Ezen túl az a kutatás, az az innovációs munka elvégzése, ami a rizstermesztéshez kapcsolódik, szintén az új intézetre vár – tette hozzá a főigazgató.
Dr. Gyuricza Csaba főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a kutatások erősítése meghatározó eleme a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésének, azonban ehhez a képzés és a szaktanácsadás magasabb szintre emelése is szükséges.
Bozán Csaba osztályvezető felvázolta a NAIK ÖVKI fejlődésének legfontosabb, ugyanakkor komplexen kezelendő célkitűzéseit. Kiemelte, hogy a stratégiai jelentőségű kutatási irányok meghatározásán túl kiemelt figyelmet fordítanak a humánerőforrás fejlesztésére, a kutatási háttér-infrastruktúra erősítésére és a partnerkapcsolatok bővítésére. Bízik abban, hogy kitartó munkával és a fejlesztési elképzeléseik megvalósulásával maradéktalanul meg fognak felelni az elvárásoknak, a jövőbeli kihívásoknak és saját magunknak, amivel olyan K+F feladatok végrehajtásában tudnak meghatározó szerepet vállalni, melyek a magyar mezőgazdaság érdekeit szolgálják. A NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet megalapítása szorosan összefügg azzal a stratégiai céllal, miszerint a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésével összhangban az öntözéses gazdálkodás és annak vidékformáló szerepe a jövőben sokkal erőteljesebben jelenjen meg a hazai agrárgazdaságban.
Bozán Csaba osztályvezető beszédében felvázolta a NAIK ÖVKI fejlődésének legfontosabb, ugyanakkor komplexen kezelendő célkitűzéseit.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.