Az észak-afrikai búzatermesztés tétje hatalmas, hiszen egy olyan, a klímaváltozás által negatívan érintett, ugyanakkor gyorsan növekvő lakosságú régióban kell az élelmiszer-import függőséget legalább szinten tartani, de ha lehetséges, csökkenteni, aminek geopolitikai stabilitása kulcsfontosságú nem csak a Földközi-tenger medencéje, de a teljes európai kontinens számára is. Az elhangzottak alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet kulcsa agronómiai szempontból a talajok és a vízbázis védelmét, fenntartható használatát biztosítani képes konzervációs mezőgazdaság alkalmazása minél nagyobb területen, a minél hatékonyabb vízhasznosítással termeszthető gabonafélék és takarmánynövények nemesítése és termesztésbe vonása (ideértve a fémzárolt vetőmag előállítását és széles körű hasznosítását). Szocio-ökonómiai téren a legfontosabb a fenntartható talajhasználatot fékező konfliktushelyzetek feloldása, a gazdatársadalomban a generációváltás biztosítása.

Magyarország szempontjából nagyon fontos a programba való bekapcsolódás, mivel a klímamodellek szerint néhány évtized múlva a jelenlegi észak-afrikai klimatikus körülményekkel kell szembesülnünk a Kárpát-medencében, az erre való eredménye fölkészülésben pedig fölbecsülhetetlen segítséget jelenthet a Maghreb-országok gabonatermesztési rendszereinek minél alaposabb megismerése, egyes elemeinek mielőbbi adaptálása, illetve a magyar vonalak szárazság- és hőtűrésre szelektálása algériai, marokkói és tunéziai kísérleti telepeken. Az együttműködés ellenkező irányban is hasznos, mivel a minél magasabb minőséget adó kalászosgabona-fajták észak-afrikai nemesítésében eredményesen használhatók a magyar genetikai anyagok, továbbá fontos támogatást adhatunk a fiatal kutatói generáció képzésében, bizonyos kutatási föladatok (elsősorban a biotechnológia terén) átvállalásával, kutatási infrastruktúránk megnyitásával a partnerországokból érkező kutatók előtt.

A hosszú távú négyoldalú kapcsolatok építését segítheti – többletköltség nélkül – a Stipendium Hungaricum-ösztöndíjjal Magyarországon tanuló, mezőgazdasági képzésben (elsősorban PhD-szinten) részt vevő algériai, tunéziai és marokkói diákok tudományos munkájának összehangolása, magyar hallgatókkal közös „négynemzetiségű” csoportokba szervezése, ami az országaink közötti jövőbeni kapcsolatok erősítését is szolgálja.

Komoly kiaknázandó lehetőségek rejlenek a Dél-Dél együttműködést támogató (UNOSSC) programban, valamint hazánknak a PRIMA-kezdeményezéshez való esetleges csatlakozásában is. Mindkét esetben olyan multilaterális kapcsolatrendszert építhetünk, amivel nem csak a magyar tudomány és ezen keresztül a gazdaság Maghreb-térségbeli expanzióját mozdíthatjuk elő, összhangban a kormány déli nyitás-politikájával, hanem a partnerek segítségével továbbléphetünk a szubszaharai és az egyenlítői Afrika irányába. A PRIMA-hoz való csatlakozásunk egyszerre bírna komoly agrár- és tudománydiplomáciai jelentőséggel is, mivel nemzetközi szinten is deklarálná hazánk elkötelezettségét az euro-mediterrán régió stabilitásának biztosítását szolgáló törekvések mellett. (A PRIMA-hoz bármelyik európai uniós tagország és EU-partnerország csatlakozhat, nem csak a Földközi-tenger partvidékének országai – Németország már most tagja az EU Alapszerződésének 185. cikkelye alapján létrehozott konzorciumnak.)