Az eseményen Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország azokra a területekre összpontosít a nemzetközi gazdasági együttműködésben, ahol nem a mennyiség számít, hanem a szakértelem. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság is ilyen kulcsterületek. Magyarország az alaptörvényben rögzítette a mezőgazdaság és az élelmiszeripar mentességét a genetikailag módosított élelmiszerektől - emlékeztetett. Nagy jelentőségűnek mondta a frissen megkötött együttműködési megállapodást, amelyet Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete egy mexikói partnerrel kötött. Kifejezte abbéli reményét, hogy ez a technológiai transzferen és know-how-n alapuló együttműködés a földrajzi távolság ellenére sikeres és mindkét fél számára előnyös lesz. Magyarországon a mezőgazdaság hét százalékát adja a bruttó hazai terméknek, de ha ehhez hozzáadják a mezőgazdasági tudományos kutatásokra fordított összegeket, az ott fölhalmozott know-how-kat és technológiákat, az élelmiszer-feldolgozóipart és a mezőgazdasági gépipart, akkor már 16-17 százalékát adja az ország GDP-jének, ami nagyon jelentős arány - mondta.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot Dr. Balla István stratégiai főigazgató-helyettes képviselte a rendezvényen, aki kifejtette, hogy a program keretében Magyarország a világviszonylatban is elismert magyar pontytenyésztési ismereteivel és technológiáival hozzájárul a mexikói pontytenyésztési- illetve ivadékellátási program minőségi fejlesztéséhez. A projekt segíti Mexikó állam tengertől távol eső területein a halellátás és a foglalkoztatottság növelését azzal, hogy a régió kis, családi gazdaságai számára minőségi pontyivadékot fog biztosítani.

A HAKI és INAPESCA között létrejövő együttműködési megállapodás főbb területei az alábbiak:

• Magas minőségű, biztonságos és minősített haltermékek előállítására irányuló kutatás a növekvő halfogyasztás kielégítésére;
• Haltermelési technológiák fejlesztése (multifunkcionális halgazdaságok, Intenzív Extenzív Kombinált -CIE rendszerek, Recirkulációs -RAS rendszerek) tekintettel a klímaváltozásra adandó válaszokra, a biológiai diverzitás fenntartására és a megújuló energiaforrások hasznosítására;
• Kutatási eredményekkel hozzájárulás az akvakultúra szakirányításához és jogi szabályozásához;
• A haltenyésztés és az akvakultúra fő fajainak genetikai javítása különös tekintettel a pontyra és a pisztrángra;
• Genetikai anyagok cseréje;
• A halkeletetés és ivadéknevelés létesítményeinek fejlesztése a vízkezelést szolgáló modern eljárások és berendezések alkalmazásával, a víz levegőztetésével és a menedzsment révén;
• Fenntartható takarmányellátás fejlesztése (alternatív állati fehérjeforrások alkalmazása).