A 2018-as Kína-Európa Szója Szimpózium megrendezésének joga komoly mérföldkő, hiszen minden jelentős európai ország képviseletének céljai között szerepelt, hogy a pekingi esemény után, hazája adhasson otthont a soron következő tanácskozásnak. A magyar-osztrák siker része annak a több éve tartó GMO mentességet szorgalmazó munkának, amelyet Magyarország minden jelentősebb nemzetközi fórumon képviselt, és amelynek egyik fő célja a tengerentúlról érkező szójaimport csökkentése volt. A következetes magyar álláspont az évek alatt kivívta a világ figyelmét és elismerését, napjainkra hazánk a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb nemzetközi szereplője lett. Ehhez a pozícióhoz a Magyarországot 2017-ben képviselő Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Pekingben is ragaszkodott, jövőre Budapesten pedig a kínainál is nagyszabásúbb találkozót kívánunk rendezni, amely ráirányítja nemcsak a szakma, hanem a társadalom figyelmét is a fenntartható, egészséges, hagyományosan sokszínű és GMO mentes mezőgazdaság fontosságára és előnyeire – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.

2013-ban Magyarország az elsők között csatlakozott a Duna Szója Szövetséghez, amely a Duna-térségi országok GMO-mentes szójatermesztését tűzte a zászlajára, így csökkentve a társult országok importfüggőségét és garantálva a minőségi fehérjenövény termesztést a térségben. 2015-ben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter vezetésével Magyarország meghirdette a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” kezdeményezést. Ezen összefogás fontos eredménye volt az Európai Szója Nyilatkozat aláírása, amelyhez a kezdeményező Magyarország mellett 13 Uniós tagállam csatlakozott 2017 júliusában.

A magyar kormány álláspontja szerint az európai szintű GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása rendkívüli lehetőséget jelent a hazai agrárium számára, ezért az Alaptörvénybe is bekerült Magyarország GMO mentessége.