Kalászosok Közszemléje
Gabonakutató Nonprofit Kft. – 2017. június 16., péntek, 08:50
A hagyományoknak megfelelően a Gabonakutató Kft. idén is több szántóföldi fajtabemutatón vesz részt, illetve közvetlenül szervezi is azokat, saját környezetében és az ország eltérő régióiban. A központi nagyrendezvényre az idén új helyszínen, a Hódmezővásárhely határában lévő Batidán, a Hódagro Zrt. Pihenőparkjában és az azt körülvevő szántóföldjén, június 8-án került sor.
- A Szeged TV videója a bemutatóról >>>
- Az Agrárágazat galériája: Képek a batidai rendezvényről >>>
- Galériánk képei a batidai bemutatónkról >>>
- Galériánk képei a táplánszentkereszti rendezvényünkről >>>
Elöljáróban Dr. Bóna Lajos, a Gabonakutató ügyvezető igazgatója köszöntötte a közel négyszáz főnyi résztvevőt, majd vezető növénynemesítőknek nyújtott át fajtaoltalmi okleveleket. Egy későbbi megszólalásában arra kereste a választ, hogy nemesítési és genetikai eszközökkel meddig növelhető még a búza termésátlaga. A mostani rekordot Új-Zélandon jegyzik, 16,79 tonnával. A hazai lehetőségek határát 15 tonna körülire becsülte.
Szabó Lajos az állattenyésztéssel és elsősorban takarmánynövények termesztésével foglalkozó nagygazdaság, a Hódagro Zrt. vezérigazgatója az eredmények bemutatása mellett a jövedelmező gazdálkodást hátráltató tényezőket is számba vette. Ezzel kapcsolatban megemlített, hogy a gyakori időjárási anomáliák és az alacsony árak miatt a kalászos növények termesztése is veszélybe került. Mielőbb megoldást kell találni, vagy a termésmennyiség növelésére, vagy az önköltség csökkentésére. A különböző fajták, hibridek kipróbálása ezt az útkeresést szolgálja. Egy nyertes, most indult GINOP pályázat öttagú konzorciumának vezetőjeként, tevékeny résztvevőjeként alaposan kiveszik a részüket abból a munkából, mely innovatív technológiákat kíván kifejleszteni a kalászos gabona vertikum minőségi mutatóinak javítására. Feladatuk többek között az ebbe a vonulatba tartozó, a Gabonakutató által elismertetett új kalászos fajták elszaporítása, technológiájuk fejlesztése.
A GK Híradó GINOP pályázatot bemutató cikke itt olvasható.
Szépe Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője a kutatást és nemesítést, így a Gabonakutató tevékenységét is az életképes mezőgazdaság fenntartásának fontos tényezőjeként említette.
Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke példákkal alátámasztott részletes elemzést adott a termelés jövedelmezőségét nagyban befolyásoló globális folyamatokról, tendenciákról (tőzsdei árak, keresztárfolyamok, készletek, stb.). Alapvető fontosságúnak tartotta, hogy a termelők nagytételű, egységes árualappal jelenjenek meg a piacon, s ennek egyik lényeges eleme a jó minőségű, fémzárolt vetőmag használata.
Virágné Pintér Gabriella kereskedelmi osztályvezető az „Új utakon a Gabonakutató kalászosaival” című előadásában kiemelte, hogy a jövedelmező termesztés érdekében elsődleges a célpiac meghatározása, s ehhez kell a leginkább megfelelő fajtát és agrotechnikát megválasztani. Elmondta, hogy az itt részletesen bemutatott bőséges fajtaválasztékból a minőségi, az átlagos és a mennyiségi búzát termesztők egyaránt találhatnak kedvükre valót. Az innováció példájaként említette, hogy új, nagy termőképességű szálkás búzák jelentek meg a portfólióban. Minden érésidőben található új fajta. A komplex értékesítési rendszernek a nagyforgalmazók, szaporító gazdaságok és a direkt értékesítés is részesei. A Gabonakutató a legkisebb mennyiségű vetőmagot is kiszállítja a felhasználóknak. A szántóföldön megtekinthető GK - YARA – BASF közös technológiai kísérlet pedig jól példázza: a jó minőségű, fémzárolt vetőmag és a termőhelyre adaptált korszerű agrotechnika „jutalma” a kiemelkedő minőségű, nagytömegű termés.
Az előadások sorát Csontos Attila, a Júlia Malom Kft. ügyvezetője zárta a „Malom és sütőipari elvárások a búzatermesztéssel összefüggésben” című előadásával.
A szántóföldi bemutatón a GINOP pályázathoz kapcsolódóan elvetett és a csapadékszegény viszonyok ellenére is igen szép képet mutató kalászos fajokat és fajtákat részletekbe menően Dr. Cseuz László főosztályvezető mutatta be.
A GK Híradó szegedi búzanemesítési eredményekről szóló cikke itt olvasható.
A batidai mellett többek között Szarvason, Táplánszentkereszten, Tímáron, Bóly-Sátorhelyen, Kisújszálláson, Kocson, megrendezett különböző bemutatók, rendezvények célja az, hogy az érdeklődők, látogatók első kézből, a fajtatulajdonostól hallják a legújabb információkat, tapasztalásokat, ajánlásokat. Ezek birtokában megalapozottan dönthetnek arról, hogy őszi vetéseikhez melyik „GK” fajtát válasszák.
A bemutatók résztvevői ismét láthatták és láthatják a jól ismert és köztermesztésben már kellőképpen bizonyított, vezető szerepet betöltő, kiváló adaptálódó képességű, stabil termőképességű GK Csillagot, GK Békést; a kiváló prémium kategóriájú GK Futárt és GK Pilist; a nagyon perspektivikus, már a gyakorlat által is visszaigazolt, bőtermő GK Szilárdot és GK Ígéretet; valamint a jó minőségi bélyegekkel rendelkező GK Bakony búzafajtákat. Idén mutatkoztak be a legújabban minősített, kiemelkedő termőképességű, középérésű GK Arató és a jó hozamokra képes, stabil malmi minőséggel rendelkező GK Bagó fajták.
Az aestivum fajták mellett a kedvező betegség ellenálló képességgel rendelkező minőségi GK Julidur durum búza és a ma már jelentős területen termesztésbe vont GK Maros tritikále is megtekinthető. Természetesen a felsoroltakon kívül a látnivalók közt szerepeltek Gabonakutató őszi és tavaszi árpa és zab fajtái, hiszen ezek is jelentős szerepet töltenek be a köztermesztésben (GK Judy, GK Toma, GK Pillangó).
Programajánló
2018. augusztus 23., csütörtök, 09:30
Helyszín: Kecskeméti Városháza (Díszterem és Díszudvar)
6000
Kecskemét
Kossuth tér 1. 2018. szeptember 7., péntek, 10:00
Helyszín: Imregi Családi Vendéglő (Rendezvény Terem)
2700
Cegléd
Béke tér 8. Hírek
2018. augusztus 17., péntek, 09:10
A VinCE Magazin látogatása a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásán
2018. augusztus 15., szerda, 10:52
A fűszerpaprika termesztése Argentínában két fő körzetben, Mendoza és Tucumán környékén koncentrálódik, de az étkezési paprikához képest sokkal kisebb a jelentősége, noha így is közel 1500 hektárról beszélünk. A gazdálkodók őrleménykészítésre csak csípősségmentes fajtákat – sok helyen inkább tájfajtákat – termesztenek, ezzel együtt létezik a csípős paprika is, de termesztése szinte elhanyagolható, az ilyen fajták pedig a magyar cseresznyepaprikákhoz hasonlítanak. A szárítás viszont kizárólag napenergiával történik –, de már itt is van innovatív, új megoldás!