Magyarország a GMO-mentesség egyik legmeghatározóbb európai szereplője lett - jelentette ki Dr. Gyuricza Csaba Berlinben, a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche – IGW) keretében tartott, a fehérjenövény-termesztés nemzetközi perspektíváit tárgyaló konferencián. Európa legnagyobb mezőgazdasági szakkiállításán megrendezett találkozó fő témája a fehérjetartalmú állati takarmányok globálisan is fenntartható termesztése volt.

A szakmai pódium a különböző régiók (Brazília, USA, India, Európa) tapasztalatait és nézőpontjait világította meg, kiegészítve a jövőbeni folyamatokkal és kihívásokkal, amelyeket le kell küzdeni a fenntartható fehérjetakarmány-termesztés és a felelős beszerzés érdekében. A fehérje kiemelten fontos alkotóeleme az állati takarmányoknak. A szója és más hüvelyes növények termesztése és kereskedelme pedig nélkülözhetetlen a takarmányfehérjék iránt világszerte megmutatkozó igények kielégítésének érdekében, miközben az európai és ázsiai országok jelentős vásárlók, így erősen függenek a fehérjeimporttól. Ez minden ország agráriumának egyik meghatározó 21. századi kihívása, amelynek megválaszolására Magyarország és Németország nemrég indította útjára az Európai Szója-Nyilatkozat kezdeményezését, amelyben elsőkét vázoltuk fel az Európa által teendő lépéseket – mondta a főigazgató.
Ebben az évek óta tartó munkában jelentős agrárdiplomáciai sikerként könyvelhető el, hogy a tavalyi esztendőben mintegy tucatnyi európai ország és Kína részvételével lezajlott Kína-Európa Szója Szimpózium 2018-as rendezvényének Budapest és Bécs fog otthont adni 2018 tavaszán. A Duna Szója Szövetség és a Kínai Agrártudományi Akadémia soron következő rendezvénye kiváló lehetőség hazánk mezőgazdasági tudományos-kutatói eredményeinek és vezető pozícióinak erősítésére Európában és a Távol-Keleten egyaránt – tette hozzá Dr. Gyuricza Csaba.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.