Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencián nem áltatta a résztvevőket: az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi.

A fejlesztési kényszernek három oka van Gyuricza Csaba szerint
- a gazdasági versenyben maradás,
- az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei,
- a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások.
Alapelvárás, hogy nemcsak versenyképesnek, de fenntarthatónak is kell maradnia a termelésnek - hangzott el a Portfolio Agrárium 2020 konferencián. A fenntarthatóságnak gazdaságilag, környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. A támogatáspolitika azonban e három pillér egyensúlyát megbontani látszik, és a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak – jegyezte meg a főigazgató. Különösen sérelmezi az agrárium, hogy a klímaváltozás teljes súlyát rá hárítja a társadalom.
„Van törlesztendőnk a fenntarthatóság terén, ami lemérhető azon is, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. Azonban jók az agroökológiai adottságaink, tudnunk kellene élni velük.
– sorolta Gyuricza azokat a vonásokat, amelyekben a nyugati országokhoz mérten elmaradásban vagyunk.
2020 után a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül a Közös Agrárpolitika középpontjába. Az innováció minden téren erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését fogja szolgálni. Mindehhez szükség lesz a kutatás-fejlesztés erőteljesebb támogatására és az innovatív beruházások ösztönzésére is. Ma Magyarország a GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, agrár-élelmiszeripari beruházásra pedig az 5 százalékát. Eközben az ágazat a magyar GDP 13-15 százalékát adja, ilyen arányban lenne szükség az innovációs beruházásokra is – vélekedett Gyuricza. Felhívta a figyelmet: az új Közös Agrárpolitika elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, márpedig Magyarország éppen ezen a téren küzd kihívásokkal.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.