Gödöllői Program: szorosabb együttműködés a NAIK és a SZIE között
NAIK – 2018. november 29., csütörtök, 12:42

A hazai agrárszakképzés és agrárkutatás megújításáért létrehozott Gödöllői Program keretében stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és a Szent István Egyetem. Ehhez kapcsolódóan az M1 Televízó Ma este című adásában Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója és Dr. Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora nyilatkozott.

Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója először arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években imponáló módon, mintegy 45-50 százalékkal növekedett Magyarországon a mezőgazdaság kibocsátása. Ahhoz, hogy ezt tovább lehessen növelni, elkerülhetetlen, hogy a „hátországot” biztosító kutatás és felsőfokú képzés összehangolja a tevékenységét. Mint mondta, ezek az intézményrendszerek Magyarországon kiépültek, és ha az agrárium versenyképességét fokozni kívánjuk, a további eredmények érdekében erősíteni kell a tevékenységek összehangolását – és ugyanilyen fontos, hogy a fiatalok számára vonzóbbá kell tennünk a mezőgazdaságot.

Dr. Palkovics László elmondta, hogy az oktatás az egyetemekhez kapcsolódik, de a kutatóintézetek ehhez kutatási és gyakorlati hátteret biztosítanak. Ez jelen van minden szinten, a mesterképzésekben és a doktori képzésekben is. A rektor kiemelte, hogy egyaránt szükség van a kutatói utánpótlásra és további, növekvő számú agrárszakemberre. Mint mondta, a felsőoktatásban az agrárhallgatók száma jelenleg öt százalék, amit azonban fontos volna tíz százalékra emelni, mivel fel kell készülnünk arra, hogy a mezőgazdasági termelésben jelentős változások következnek be.

Gyuricza Csaba kifejtette: a világban végbemenő folyamatokat figyelve láthatjuk, hogy a mezőgazdaság az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat mindenütt. A területen robbanásszerű változások zajlanak; a mezőgazdaság egészen mást jelent ma, mint tíz, vagy akár öt évvel ezelőtt. A ma korszerű tudás holnapra elavulttá válik – és nekünk ezzel lépést kell tartani, a globális folyamatokba illeszkedően is. Már csak ezért is elkerülhetetlen a szorosabb együttműködés az érintett szereplők között.

Palkovics László elmondta, hogy az oktatás, jellegéből adódóan, egy hosszabb folyamat, amit azonban gyorsítani szeretnének. Szükség van az elméleti alapokra és a szakmai tudásra; be kell építenünk az új eredményeket az információs technológia, a precíziós gazdálkodás, a különböző gépek és eszközök informatikai összehangolása területén. Ezek együttesen egy teljesen másféle gazdálkodáshoz fognak vezetni, amire nekünk igen rövid idő alatt kell felkészülnünk. A rektor hangsúlyozta, hogy szem előtt tartják az agrárpálya vonzóvá tételét a felvételiző hallgatók számára. Megemlítette, hogy demográfiai okok következtében a hallgatói létszámok csökkentek az országban, azonban ennek ellenére a Szent István Egyetemre jelentkező agrárhallgatók létszáma nem változott.

Az utánpótlásról beszélve Gyuricza Csaba elmondta, hogy a NAIK már korábban jelentős programot indított ezen a területen. Európában is mintaszerű az a kutatói utánpótlást támogató program, aminek részeként az elkövetkező években a NAIK száz főre szeretné növelni a fiatal kutatók létszámát. Az idén júniusban meghirdetett, Gödöllői Program nevet viselő intézkedés-csomag az agrár-felsőoktatás és az agrárkutatás megújítását célozza meg. Azért kapta a Gödöllői Program nevet, mivel Magyarországon Gödöllő nevével összeforrt az agrárkutatás és az agrár-felsőoktatás – természetesen ez nem csak Gödöllő városát jelenti, hanem az egész országban egy átfogó, komplex program kidolgozását és megvalósítását.

A generációváltásról és a szemléletváltozásról beszélve Palkovics László elmondta, hogy ebben a technológia változása a meghatározó. A családi vállalkozásokban a szülői hagyományokat a fiatalok a megújult elméleti tudással tudják fejleszteni. A SZIE folyamatosan bocsát ki olyan végzett kollégákat, akik az alap, mester vagy duális képzésben olyan tudást szereztek, amivel komoly szakmai munkát tudnak megkezdeni a nagyüzemekben is.

Gyuricza Csaba kiemelte: számos innovációs feladat csak a mi viszonyaink között végezhető el. Erre konkrét példa a klímaváltozás, ami egészen másként sújtja a Kárpát-medencét, mint például Dél-Amerikát vagy Ázsiát. Ezekre a körülményekre nekünk kell kidolgozni a technológiát, ami nagyon komoly innovációs feladat. A mi ökológiai adottságaink között, nekünk kell kidolgozni a precíziós technológiákat a növénytermesztésben, a kertészetben, az állattenyésztésben és a többi ágazatban. Alkalmazkodnunk kell a felgyorsult viszonyokhoz, időben lépnünk kell, hiszen változik a klíma, változnak a körülmények, fejlődnek a technológiák és versenyt futunk az idővel. Bőven van tehát feladatunk egyetemi és kutatóintézeti szinten is.

Palkovics László elmondta, hogy az egyetemeken jön létre az innovációk mintegy ötven százaléka, de az is feladat, hogy ezek az eredmények piacra vihetők legyenek.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.