Magyarországon elsősorban mezőgazdasági vízhasznosításra van szükség, ami a termesztés technológiai elemek intenzív kihasználását jelenti szántó területeinken és a szabadföldi kertészetben. Ez magában foglalja a talajművelésben, a növényvédelemben, a tápanyagutánpótlásban lévő lehetőségek kihasználását - fogalmazott Gyuricza Csaba Szolnokon, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének Gazdafórumán.
Azonban az is látszik, hogy ez ma már kevés ahhoz, hogy a mezőgazdaság kibocsátását érdemben növelni lehessen. Az elmúlt évek jelentős és kedvező folyamatait követően elkerülhetetlenül szükség van öntözésfejlesztésre, szükség van arra, hogy az öntözött terület nagyságát megháromszorozzuk, amelyhez jó alapot ad a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amely előreláthatólag 2018 nyarára fog elkészülni. A NAIK ebben a szakmai előkészítő munkában is részt vesz, az öntözéshez kapcsolódó szakterületek kutatói támogatásával. Az öntözésfejlesztési stratégia a Belügyminisztérium koordinálásával és a NAK, valamint az FM közreműködésével készül a Kormány számára.
Az elmúlt években megduplázódtak a nemzeti forrásból nyújtott agrártámogatások, amelyek összege a 2010-es év 52,8 milliárd forintról 2018-ra 109 milliárdra nőtt – fogalmazott előadásában Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter elmondta: a lehető legnagyobb mértékű nemzeti támogatást kapják a szarvasmarha-, a tej- és a juhágazat szereplői. Emellett a korábbi keretösszeg többszörösét fordítja a kormány a baromfi- és sertéságazat támogatására. A nemzeti támogatás összege a baromfiágazatban 2010-ben 4 milliárd forint volt, 2016-ban pedig 13,2 milliárd forint. Ugyanezen időszakban a sertéságazatban 6 milliárd forintról 17,1 milliárd forintra nőttek a támogatások – jegyezte meg Fazekas Sándor.
A magyar gazdák az elmúlt években eredményesen dolgoztak, a magyar mezőgazdaság mára az Európai Unió egyik éllovasává vált, az elért eredmények bizakodásra adnak okot. A gazdák által megtermelt javak értéke az Európai Unió három legjobbja között volt a 2010-2016 közötti időszakban, összesen mintegy másfélszeresére emelkedett. Az agrárexport értéke 2010 óta több mint egyharmadával nőtt, a magyar gazdák termékei egyre keresettebbek a külföldi piacokon – hangsúlyozta miniszter.
Programajánló
Hírek
A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ nemzetközi szinten is megjeleníti új ismereteit, valamint az agrárkutatás és a fogyasztók kapcsolatát is erősítette az elmúlt évben, ami minden bizonnyal a továbbiakban is így marad.
Tudjuk, hogy aki nem fejleszt, az lemarad, de ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója a kecskeméti Portfólió Agrárium 2020 konferencián nem áltatta a résztvevőket: az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel közösen teszi.