Magyarországon elsősorban mezőgazdasági vízhasznosításra van szükség, ami a termesztés technológiai elemek intenzív kihasználását jelenti szántó területeinken és a szabadföldi kertészetben. Ez magában foglalja a talajművelésben, a növényvédelemben, a tápanyagutánpótlásban lévő lehetőségek kihasználását - fogalmazott Gyuricza Csaba Szolnokon, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének Gazdafórumán.
Azonban az is látszik, hogy ez ma már kevés ahhoz, hogy a mezőgazdaság kibocsátását érdemben növelni lehessen. Az elmúlt évek jelentős és kedvező folyamatait követően elkerülhetetlenül szükség van öntözésfejlesztésre, szükség van arra, hogy az öntözött terület nagyságát megháromszorozzuk, amelyhez jó alapot ad a készülő öntözésfejlesztési stratégia, amely előreláthatólag 2018 nyarára fog elkészülni. A NAIK ebben a szakmai előkészítő munkában is részt vesz, az öntözéshez kapcsolódó szakterületek kutatói támogatásával. Az öntözésfejlesztési stratégia a Belügyminisztérium koordinálásával és a NAK, valamint az FM közreműködésével készül a Kormány számára.
Az elmúlt években megduplázódtak a nemzeti forrásból nyújtott agrártámogatások, amelyek összege a 2010-es év 52,8 milliárd forintról 2018-ra 109 milliárdra nőtt – fogalmazott előadásában Fazekas Sándor. A földművelésügyi miniszter elmondta: a lehető legnagyobb mértékű nemzeti támogatást kapják a szarvasmarha-, a tej- és a juhágazat szereplői. Emellett a korábbi keretösszeg többszörösét fordítja a kormány a baromfi- és sertéságazat támogatására. A nemzeti támogatás összege a baromfiágazatban 2010-ben 4 milliárd forint volt, 2016-ban pedig 13,2 milliárd forint. Ugyanezen időszakban a sertéságazatban 6 milliárd forintról 17,1 milliárd forintra nőttek a támogatások – jegyezte meg Fazekas Sándor.
A magyar gazdák az elmúlt években eredményesen dolgoztak, a magyar mezőgazdaság mára az Európai Unió egyik éllovasává vált, az elért eredmények bizakodásra adnak okot. A gazdák által megtermelt javak értéke az Európai Unió három legjobbja között volt a 2010-2016 közötti időszakban, összesen mintegy másfélszeresére emelkedett. Az agrárexport értéke 2010 óta több mint egyharmadával nőtt, a magyar gazdák termékei egyre keresettebbek a külföldi piacokon – hangsúlyozta miniszter.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.