Idén is megrendezésre került a már hagyományosnak tekinthető feldolgozott gyümölcsök érzékszervi bírálata a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének Ceglédi Kutató Állomásán. A rendezvény évtizedek óta színes foltja a szürke január-februári időszaknak. Az eseményen részt vett Dr. Gyuricza Csaba főigazgató, valamint Imregi Tibor és Klément György a ceglédi önkormányzattól, a NÉBIH-et Deák Szilvia és Varga László képviselték. A részvevők a kajszi, valamint szilva termékeket segítettek értékelni a kutatóknak. Rostos ivólé, befőtt és lekvár volt a figyelem középpontjában.
Az ivólevek és lekvárok esetében a fő bírálati szempontok a gyümölcs színe, íze, illata, valamint az üvegben való mutatóssága voltak, a befőtteknél – mindezek mellett - a gyümölcs alakját, méretét, állományát is pontozta a közel 20 főből álló bizottság. A kajszi befőtteknél a fajták közül előkelő helyen végzett a Gönci 83-as, míg az ivóleveknél a Gönci 84-es érte el a legjobb helyezést. A szilva befőttek értékelése során a szakemberek a legtöbb pontot a Cacanska najbolja és a német Topfive fajtának adták, az ivólénél a Top sugar került az első helyre, míg a lekvároknál a Vengerka Kait nevű fajta győzedelmeskedett.
A különböző fajták, hibridek ilyen jellegű összehasonlítása is segíti a kutatómunka helyes irányának megtalálását, a nemesítési stratégia kialakítását, valamint lehetőséget teremt a szakembereknek a fajtákkal kapcsolatos tulajdonságok elemzésére és egyéb aktuális szakmai kérdések megvitatására.
Programajánló
Hírek
Új felsőoktatási intézmény jön létre Szent István Egyetem néven 2020. augusztus 1-jén. Az új egyetem a legjobb európai példák alapján építkezik és ennek megfelelően a kontinens és a világ élvonalába törekszik – hangzott el az intézmény alapítása alkalmából szervezett eseményen. Az új Szent István Egyetem egyik célja, hogy a több tudományterületet felölelő intézmény mezőgazdasági képzése a hazai és nemzetközi agrár-felsőoktatás megújításának zászlóshajója legyen.
A Nemzeti Agrárkutatási- és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete vezetésével a tokféléket vizsgáló magyar kutatócsoport létrehozta az őshonos vágótok és az amerikai lapátorrú tok életképes hibridjét, amely evolúciós és génmegőrzési szempontból egyaránt nemzetközi jelentőségű felfedezés.