Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában nyilatkozott március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.
A műsorvezető azt a kérdést tette föl, hogy veszélybe kerülhetnek-e Magyarországon az őshonos fafajok az éghajlatváltozás következtében?
Válaszában Dr. Borovics Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a szemünk előtt zajlanak az események: spontán fapusztulások, új kártevők megjelenése, vagy akár a produkció visszaesése – mindez egyaránt a klíma kedvezőtlen hatására vezethető vissza. Tömeges pusztulások vannak olyan bükkerdőkben, ahol korábban nem tapasztaltak ilyesmit. Mindez azért történik, mert a bükkös számára szükséges kiegyenlített, párás klíma már nem áll rendelkezésre. Egyre többször alakul ki a bükkösnél eggyel vagy kettővel szárazabb klímazónának megfelelő, kocsánytalan tölgyes, vagy cseres tölgyes klíma. Ami annyit jelent, hogy a nyári nagy melegben nincs annyi páratartalom a levegőben, amennyire a bükkösnek szüksége van. A bükk úgy viselkedik, mint egy érzékeny páratartalom-mérő. Ha nincs elég pára, akkor elpárologtatja azt a vizet, amire egyébként szüksége lenne. Így a fa néhány évig szenved, majd elpusztul. Észak-Zalában több száz köbméter ilyen faanyagot kellett gyorsan, egészségügyi okokból kitermelni. Az ilyen fákon ugyanis megjelennek a rovarkártevők és más károsítók, amelyek bevégzik a folyamatot. A legyengült fákat könnyebben támadják meg a kórokozók; egy kár-láncolat megy végbe. A másodlagos kórokokra, károkozókra kell figyelni, mert a helyzetet gyakran félreértve azt gondolják, hogy a tömeges rovarrágás okozza az erdő pusztulását, holott ezek már jellemzően legyengült, védekezésre képtelen állományokban végzik be a folyamatot.
Dr. Borovics Attila
Ezt követően az erdőknek a víz körforgásában betöltött szerepe került szóba. Mint elhangzott, az erdő nagy vízfogyasztó; nincs az a mennyiségű csapadék, amit ne tudna jól hasznosítani. Az erdők azonban nagyon fontos vízbázis-védelemmel szolgálnak; az életadó víz az erdőből jön. Magyarországon is érvényes ez, az ember számára nélkülözhetetlen, jó minőségű ivóvíz az erdőkből eredő forrásokból indul útnak a nagy folyók felé. Az erdőt tekinthetjük víztisztító berendezésnek is, egy olyan szivacsnak, ami a téli csapadékot megtartja, átszűri és egész évben szolgáltat. Így is tekintsünk az erdőkre, ne csak kirándulóhelyként – fejezte be Dr. Borovics Attila.
Programajánló
Hírek
Szeptember 6-án ismét megrendezésre került a Gyümölcs-és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutatóállomásán a hagyományos szilva szakmai nap, melyen száznál is több vendég, illetve külföldi szakember jelent meg. A tanácskozás alatt hagyományos módon történő látvány-lekvárfőzést is láthattak a résztvevők, melyet rögtön meg is kóstolhattak.
A Magyar Mezőgazdaság című szaklap cikke: Az uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eszközparkja alapjaiban újult meg, a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődése azonban most egy újabb technológiai váltást indított el. Miért van erre szükség - kérdeztük Gyuricza Csabát, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját, akivel a Bábolnai Gazdanapokon beszélgettünk.