Dr. Borovics Attila, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában nyilatkozott március 21-én, az Erdők Világnapja alkalmából.
A műsorvezető azt a kérdést tette föl, hogy veszélybe kerülhetnek-e Magyarországon az őshonos fafajok az éghajlatváltozás következtében?
Válaszában Dr. Borovics Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a szemünk előtt zajlanak az események: spontán fapusztulások, új kártevők megjelenése, vagy akár a produkció visszaesése – mindez egyaránt a klíma kedvezőtlen hatására vezethető vissza. Tömeges pusztulások vannak olyan bükkerdőkben, ahol korábban nem tapasztaltak ilyesmit. Mindez azért történik, mert a bükkös számára szükséges kiegyenlített, párás klíma már nem áll rendelkezésre. Egyre többször alakul ki a bükkösnél eggyel vagy kettővel szárazabb klímazónának megfelelő, kocsánytalan tölgyes, vagy cseres tölgyes klíma. Ami annyit jelent, hogy a nyári nagy melegben nincs annyi páratartalom a levegőben, amennyire a bükkösnek szüksége van. A bükk úgy viselkedik, mint egy érzékeny páratartalom-mérő. Ha nincs elég pára, akkor elpárologtatja azt a vizet, amire egyébként szüksége lenne. Így a fa néhány évig szenved, majd elpusztul. Észak-Zalában több száz köbméter ilyen faanyagot kellett gyorsan, egészségügyi okokból kitermelni. Az ilyen fákon ugyanis megjelennek a rovarkártevők és más károsítók, amelyek bevégzik a folyamatot. A legyengült fákat könnyebben támadják meg a kórokozók; egy kár-láncolat megy végbe. A másodlagos kórokokra, károkozókra kell figyelni, mert a helyzetet gyakran félreértve azt gondolják, hogy a tömeges rovarrágás okozza az erdő pusztulását, holott ezek már jellemzően legyengült, védekezésre képtelen állományokban végzik be a folyamatot.
Dr. Borovics Attila
Ezt követően az erdőknek a víz körforgásában betöltött szerepe került szóba. Mint elhangzott, az erdő nagy vízfogyasztó; nincs az a mennyiségű csapadék, amit ne tudna jól hasznosítani. Az erdők azonban nagyon fontos vízbázis-védelemmel szolgálnak; az életadó víz az erdőből jön. Magyarországon is érvényes ez, az ember számára nélkülözhetetlen, jó minőségű ivóvíz az erdőkből eredő forrásokból indul útnak a nagy folyók felé. Az erdőt tekinthetjük víztisztító berendezésnek is, egy olyan szivacsnak, ami a téli csapadékot megtartja, átszűri és egész évben szolgáltat. Így is tekintsünk az erdőkre, ne csak kirándulóhelyként – fejezte be Dr. Borovics Attila.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.