A búzatermesztés aktuális kihívásainak megvitatására rendezték meg a 25. Jubileumi Búzakonferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdasági Karán. A rendezvény sikerét mutatja, hogy immár a huszonötödik alkalommal került sor erre a konferenciára, amelyen mintegy kétszáz agrárvállalkozás képviseltette magát.
A tanácskozáson szerepet kapott a fajtaválasztás, a növényvédelem és az éghajlatváltozás csakúgy, mint a piac helyzet elemzése. Így a résztvevők betekintést nyerhettek többek között a malomipar jelenébe – mint elhangzott, a koncentráció során (a korábbi 142 malom helyett ma 52 üzemel) nagymértékű műszaki fejlesztés ment végbe, amire szükség is van, hiszen a hazai malomipar igen erős versenytársakkal áll szemben.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a magyar mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit bemutató előadásában arra emlékeztetett, hogy az utóbbi évszázadokban a mezőgazdaságban soha nem látott forradalmi változások mentek végbe. Azonban a jelenkor újabb kihívásai közepette a magyar agráriumnak több területen is szüksége van a dinamikus előrelépésre – aminek egyik legjelentősebb része éppen az agrárkutatás és az agrár-felsőoktatás.
Gyuricza Csaba kifejtette, hogy jók a magyar mezőgazdaság fejlesztési irányai, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből a mezőgazdaság”, azonban még kihívások sorát kell leküzdenünk a jövőben a hazai mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséért. A legfontosabb lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, továbbá a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, és az öntözött területek céltudatos növelését. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a sikeres jövő zálogának tartja a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érje el a hazai gazdatársadalom a legmagasabb eredményeket.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.