A búzatermesztés aktuális kihívásainak megvitatására rendezték meg a 25. Jubileumi Búzakonferenciát a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdasági Karán. A rendezvény sikerét mutatja, hogy immár a huszonötödik alkalommal került sor erre a konferenciára, amelyen mintegy kétszáz agrárvállalkozás képviseltette magát.
A tanácskozáson szerepet kapott a fajtaválasztás, a növényvédelem és az éghajlatváltozás csakúgy, mint a piac helyzet elemzése. Így a résztvevők betekintést nyerhettek többek között a malomipar jelenébe – mint elhangzott, a koncentráció során (a korábbi 142 malom helyett ma 52 üzemel) nagymértékű műszaki fejlesztés ment végbe, amire szükség is van, hiszen a hazai malomipar igen erős versenytársakkal áll szemben.
Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a magyar mezőgazdaság fejlesztési lehetőségeit bemutató előadásában arra emlékeztetett, hogy az utóbbi évszázadokban a mezőgazdaságban soha nem látott forradalmi változások mentek végbe. Azonban a jelenkor újabb kihívásai közepette a magyar agráriumnak több területen is szüksége van a dinamikus előrelépésre – aminek egyik legjelentősebb része éppen az agrárkutatás és az agrár-felsőoktatás.
Gyuricza Csaba kifejtette, hogy jók a magyar mezőgazdaság fejlesztési irányai, az elmúlt években „elindult a lejtmenetből a mezőgazdaság”, azonban még kihívások sorát kell leküzdenünk a jövőben a hazai mezőgazdaság versenyképességének fejlesztéséért. A legfontosabb lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, továbbá a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását. A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, és az öntözött területek céltudatos növelését. Hangsúlyozta, hogy továbbra is a sikeres jövő zálogának tartja a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érje el a hazai gazdatársadalom a legmagasabb eredményeket.
Programajánló
Hírek
Infrastrukturális fejlődést és hatékonyságnövekedést eredményez majd, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a keszthelyi és a gyöngyösi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a hazai agrárkutatási hálózat túlnyomó része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.
Az állattenyésztésben a géntartalékok képzése nemzetstratégiai, illetve nemzetbiztonsági érdek, csakúgy, mint a biztonságos élelmiszerek előállítása – mondta a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerdán, a herceghalmi haszonállat-embriológiai laboratórium és kísérleti takarmánykeverő üzem átadásán.