Alakul a gödöllői központú óriásegyetem
vilaggazdasag.hu – 2020. június 18., csütörtök, 13:26

Infrastrukturális fejlődést és hatékonyságnövekedést eredményez majd, hogy ősszel már a gödöllői Szent István Egyetem része lesz a keszthelyi és a gyöngyösi agrárkar, valamint a Kaposvári Egyetem, később pedig a hazai agrárkutatási hálózat túlnyomó része is. Az integrációt előkészítő bizottságot vezető Gyuricza Csaba szerint az új intézmény képes lesz az oktatásban is lekövetni a mezőgazdaságban zajló forradalmi változásokat.

Halaszthatatlan a hazai agrárképzés és -kutatás átalakítása, hogy egy, a piaci igényeket kiszolgáló, fenntartható és modern képzési rendszer jöjjön létre, amely hatékonyan tudja támogatni a hazai mezőgazdaság fejlődését – mondta a Világgazdaságnak Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója.

A kormány döntött is az ügyben: a felsőoktatási törvény módosítása értelmében augusztus 1-jén az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a gödöllői Szent István Egyetembe (SZIE), a Kaposvári Egyetem és a SZIE pedig egyesül. Az új egyetem a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye lesz. Az integráció levezénylésére a kormány létrehozott egy előkészítő bizottságot, amelynek Gyuricza Csaba a vezetője.

„Az integráció nem jár egyúttal földrajzi összevonással, még ha racionalizálás nyilván lesz is. A meglévő vidéki lábakat – Kaposvárt és Keszthelyt a Dunántúlon, vagy a Tiszántúlon Szarvast és Gyöngyöst – az összehangolt működéssel még erősíteni is lehet. A párhuzamosságokat kell kiiktatni a rendszerből, hogy egy adott kérdéssel kapcsolatos kutatást ne egymástól függetlenül végezzenek három helyen, ahogy eddig tették” – hozott fel egy példát az előkészítő bizottság vezetője.

A piac igénye

"Vannak agráregyetemek és -karok, amelyek nem csatlakoznak az integrációhoz. Azok azért maradnak ki, mert egységes tudományegyetemi koncepcióba illeszkedő képzési helyek, elsősorban Szeged és Debrecen"

– mondta Gyuricza Csaba. Ezeken a helyeken az agrárképzés része egy multidiszciplináris, több tudományterületet átfogó komplex képzési programnak.

A változtatás igénye már néhány éve megfogalmazódott az agrár-élelmiszergazdasági piaci szereplők visszajelzései és a környező országok agrár-felsőoktatásának fejlődése alapján. Az utóbbi években szinte valamennyi régiós agráregyetem javított a nemzetközi besorolásán. Az egyik legsikeresebb intézet ezen a téren a Varsói Egyetem volt, amely ma már a világ egyik legjobb agráregyetemének számít, és mintegy százötven-kétszáz hellyel előzi meg a legjobb magyar agráregyetemeket.

Jelzi a bajt az is, hogy a felsőoktatásba jelentkezők száma 18 százalékkal, a tavalyi 112 033-ról idén 91 460-ra csökkent.

Ráadásul ez a csökkenés a projektben részt vevő intézményeket az átlagnál nagyobb mértékben érinti, hiszen a SZIE és a Kaposvári Egyetem jelentkezőszáma összességében mintegy 35 százalékkal esett vissza, az első helyes jelentkezések pedig még inkább, 39 százalékkal csökkentek.

A szakemberek már korábban is a szétaprózottságot és a párhuzamosságot tartották a hazai agrár-felsőoktatás hibájának. Ezt támasztja alá a statisztika is, amely szerint a SZIE-n 79 szakon 243 képzési program indult 2699 felvett hallgatóval. Átlagban tizenegy diák jut egy-egy képzési programra, ami a régió egyik legrosszabb aránya.

A világszínvonalú mezőgazdasági teljesítményt felmutató Hollandiában, a Wageningeni Egyetemen 56 szak indult, de a teljes agrárképzési területet lefedő Varsói Egyetemen (WULS) is csak 70. A vezető európai egyetemek nemcsak magasabb színvonalon, hanem hatékonyabban, olcsóbban is képeznek agrárszakembereket.

"A hazai képzési rendszer hibája, hogy a diákok igényei nem találkoznak a szakok kínálatával vagy éppen az egyetemek földrajzi elérhetőségével. Ezen a helyzeten az alapszakok megújításával mindenképpen javítani kell"

– mondta Gyuricza Csaba.

A képzéseken is muszáj változtatni, mert nincsenek összhangban a piac igényeivel. Az, hogy az egyes szakokon hány hallgató tanul, nem követi az agrárágazat munkaerő-keresletét: az előkészítő bizottság által végzett felmérés jelentős többletet vagy hiányt azonosított az egyes szakokon.

Ellépett mellettünk a világ

A képzések tartalmát leginkább úgy lehet jellemezni, hogy az a 20. században maradt, nem felel meg sem a nemzetközi szinteknek, sem pedig a piac elvárásainak. Túl magas az agrárképzések aránya, szemben a műszaki és gazdasági tárgyakkal. A SZIE-n mezőgazdasági alapképzésben (BSc) a tárgyak 60 százalékát teszik ki az agrárismeretek, 20 százalékát a biológia, és csupán 20 százalékuk foglalkozik a technológiával.

"Eközben pedig az agrárium az elmúlt években még más nemzetgazdasági ágazatokkal összehasonlítva is hatalmas technológiai fejlődésen ment keresztül, aminek szinte nyoma sincs a képzésben"

– mutatott rá Gyuricza Csaba a hazai agrár-felsőoktatás gyenge pontjára, hozzátéve, hogy ezzel szemben a Bécsi Agrártudományi Egyetemen (BOKU) és Wageningenben 25-30 százalék a gazdasági és ugyanennyi a technológiai tárgyak aránya. Ehhez hasonlóan fájó pont az angol nyelvű képzések hiánya.

Mindezek következtében az agrár-felsőoktatást választó magyar diákok a külföldi agráregyetemeken tanuló társaikhoz képest egyoldalúbb, kevésbé versenyképes tudást kapnak. Pedig Gyuricza Csaba szerint a tudás a hazai oktatási rendszerben megvan, csak a szétaprózottság miatt nem elérhető.

Fontos a gyakorlati tudás

A magyar agrár-felsőoktatás a mostani állapotában sem a hallgatói, sem a munkáltatói igényeknek nem felel meg. Az egyik legégetőbb hiányossága a gyakorlati képzés gyengesége és az, hogy nem veszi figyelembe a piaci elvárásokat.

Súlyos kritika, hogy ma a hazai munkáltatók 85 százaléka nem elégedett a frissen végzett agrárhallgatók tudásával. A gyakorlati tudás megszerzésében a duális képzések sem nyújtanak nagy segítséget, hiszen tavaly a diákok kevesebb mint egy százaléka vett részt ilyen képzésben.

Az agráregyetemek mellett 34 tangazdaság működik, ezek finanszírozási és fejlesztési szempontból is fenntarthatatlanok, eszközparkjuk elavult. Gyuricza Csaba szerint az integráció lehetőséget ad arra, hogy a tangazdaságok működését és finanszírozását is új alapokra helyezzék.

"Olyan robbanásszerű a technológiai fejlődés, hogy Magyarországon az agrár-felsőoktatás csak próbál kullogni a gyakorlat után"

– jellemezte a helyzetet. Ezen szeretnének fordítani azzal, hogy a tangazdaságokat is koncentrálják és fejlesztik. A tervek szerint három korszerű tangazdaságot építenek fel, amelyek képesek lesznek magukhoz vonzani azokat a csúcstechnológiákat működtető vállalkozásokat, amelyekkel a fejlesztésekben is együtt tudnak majd dolgozni.

Ez is működő modell a világ egyetemein. Gyuricza Csaba szerint azt is meg kell határozni, hogy mi az, amit nem kell a tangazdaságokba behozniuk, hiszen olcsóbb, egyszerűbb, hatékonyabb, hogyha a piaci szereplőkkel együttműködésben oldják meg.

Modellváltás januártól

Az elképzelés része az is, hogy ne csak a felsőoktatás, hanem a kutatás is erősödjön az integrációval, ezért az augusztus 1-jén felálló intézménybe a NAIK intézeteit is integrálják, kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet, amely az agrártárcához kerül vissza, és az Erdészeti Tudományos Intézetet, amely a Soproni Egyetem része lesz. A többi tizenegy NAIK-intézet és a négy gazdasági társaság a SZIE része lesz, amely január 1-jétől új kutató-oktató intézményként fog működni.

Ez egyben modellváltás is lesz, hiszen a jövő évtől már – a NAIK-kal megerősített SZIE – alapítványi fenntartással fog működni. Gyuricza Csaba szerint ez a Magyarországon a közeljövőben végbemenő integrációk közül a legösszetettebb, legbonyolultabb folyamat, amelynek eredményeként az év végére olyan felsőoktatási intézmény jön létre, amely a hallgatói létszámát nézve benne lesz első ötben.

Motiváció a dolgozóknak

A finanszírozás részletein még dolgoznak, de a kormány szándéka az, hogy egy olyan intézmény jöjjön létre, amely működésében, finanszírozásában hatékonyabb, hiszen az erőforrásokat jól lehet használni, hatékonyabban lehet működtetni.

A szakmailag egy mederbe terelt oktatási és kutatási tevékenység a gyakorlati, piaci igényeket is sokkal jobban ki tudja elégíteni. „Nagyon fontos célunk, hogy olyan hatékony működést állítsunk fel, amellyel első körben bekerülhetünk a világ száz legjobb agráregyeteme közé, majd pedig nyolc-tíz év múlva az első harmincba” – mondta a NAIK főigazgatója.

„A diákok a mindennapokban egyelőre szinte semmit sem fognak érezni abból, hogy ősztől már egy új egyetemre járnak. Mindenki ott folytathatja tanulmányait, ahol elkezdte, nem szűnnek meg szakok, és a képzési helyeket sem teszik át” – erősítette meg Gyuricza Csaba. Hosszabb, öt-tíz éves távlatban azonban az a cél, hogy a diákok igenis érezzék a változást, mert Európában is egyedülálló infrastruktúrát alakítanak ki, az oktatás pedig az új trendekhez igazodik, és új szakterületeken jelennek meg képzések. „Ezt csak harmonizáltan lehet megvalósítani, egyesítve a széttagolt erőforrásokat” – nyomatékosította.

A következő időszakban két ütemben jelentős bérnövekedésre számíthatnak a dolgozók is, ennek mértékéről azonban Gyuricza Csaba még nem közölt részleteket. A modellváltással lehetőség lesz arra, hogy megvalósítsák a teljesítményalapú finanszírozást, amivel motiválni lehet a munkavállalókat.

Programajánló

2020. szeptember 23., szerda - 2020. szeptember 24., csütörtök
Helyszín: NAIK - Halászati Kutatóintézet (HAKI) 5540 Szarvas Anna-liget utca 35.