
Magyarországon 11, míg az oktatás szempontjából legsikeresebb országokban, például Ausztriában, Hollandiában egy, legfeljebb két intézményben zajlik agár-felsőoktatási képzés. Ez a rendelkezésre álló anyagi és szakmai források nem megfelelő elosztásához vezet. A felsőoktatás tervezett átalakításával azonban egy olyan tudásközpont jöhet létre, ami kulcsszerepet fog játszani a modern, magyar agrárium megteremtésében – mondta Dr. Gyuricza Csaba az M1 – Ma reggel című műsorában.

A Magyar Közlöny május 28-i számában megjelent törvénymódosítás értelmében idén augusztus 1-jétől az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusa és a Pannon Egyetem Georgikon Kara beolvad a Szent István Egyetem szervezetébe. Ezt követően a teljes Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem egy szervezetben működik tovább. Így létrejöhet a régió egyik legnagyobb agrárképzési intézménye.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a döntés kapcsán a jelenlegi rendszer hiányosságaira is rámutatott:
„Jelenleg a hazai agrárképzést és agrárkutatást visszafogja a szétaprózódott infrastruktúra. Magyarországon jelenleg 11 egyetemen és 17 képzési helyen folyik az oktatás. Átlagosan ezer hallgató jut egy hazai agrár-felsőoktatási intézményre. Ugyanakkor Ausztriában 2 egyetemen oktatnak és ezek tömörítik a hallgatók 90%-át. Hollandiában egy agrár-profilú kutatóegyetem létezik. Így a rendelkezésre álló forrásokat, valamint oktatói kapacitást hatékonyabban tudják kihasználni”
Az oktatás tartalmával kapcsolatban kiemelte:
„Az agrárium az utóbbi években olyan fejlődésen ment keresztül, ami szinte egyedülálló a többi ágazat között, ugyanakkor azt látjuk, hogy a felsőoktatás nem tudta lekövetni az elvárásokat, a megszerzett tudás a munkaerőpiac követelményeihez képest nem elég gyakorlatias, ezen egy modern, hatékonyan kiépített, központosított infrastruktúra jelentősen javíthat”
A QS Quacquarelli Symonds összesítése alapján egyetlen hazai agrárképzési intézmény sincsen a világ 200 legjobb agráregyeteme között. Pedig egy sikeres agrár-tudásközpont és felsőoktatási intézmény kulcsfontosságú egy versenyképes, modern agrárium megteremtésében, hogy a hazai mezőgazdaság közel 10 éves fejődési pályája új erőforrásokra támaszkodva, tovább tudjon erősödni. A fentebb említett jogszabály pedig hatalmas lehetőséget kínál ezen célok elérésére – tette hozzá Dr. Gyuricza Csaba.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.