
Magyarország évszázados mezőgazdasági hagyománnyal és szaktudással, kutatási és innovációs sikerekkel rendelkezik, tapasztalatait kész megosztani az erre nyitott afrikai országokkal - fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kennedy Osei ghánai mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettessel folytatott megbeszélésen.

A kétoldalú tanácskozáson a tárgyaló felek a magyar és a ghánai mezőgazdaságot érintő együttműködés lehetőségeiről egyeztettek. Farkas Sándor hangsúlyozta: Magyarország különleges partnerként tekint Ghánára, ahol már jelenleg is vannak magyar gazdasági szereplők, remény szerint számuk növekedését az agrárdiplomácia is segíteni fogja. A miniszterhelyettes emlékeztetett a 2017 ősze óta működő ghánai-magyar mintafarm példájára, amely sikere után jelenleg Magyarország új projekteken is dolgozik. A vetőmagtermesztés mellett magyar állatfajtákat – sertést, baromfit - is meg szeretnénk honosítani. Az ilyen mintafarmok kiváló lehetőséget biztosítanak a magyar termékek, és innovációk bemutatására, illetve a ghánai piacra való belépés előszobáját is jelenthetik.
Magyarország kész megosztani feldolgozóipari szaktudását, és erre Ghána is nyitott, az afrikai ország örömmel venné közös mezőgazdasági vállalkozások megjelenését és tevékenységét. A két ország miniszterhelyettese szót ejtett az Agrárminisztérium-FAO ösztöndíjprogramról és a magyar és ghánai kutatóintézetek közötti együttműködésről is. Ezt Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ és ghánai partnerintézménye nevében annak képviselője együttműködési szándéknyilatkozat aláírásával erősítette meg.
Hagyományosan jó a NAIK kapcsolat az afrikai országokkal, több sikeres kezdeményezés jellemezte az elmúlt évek munkáját – fejtette ki Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. A ghánai-magyar együttműködés agrárdiplomáciai mérföldköve volt, amikor 2017-ben a két ország külügyminisztereinek jelenlétében ért alá megállapodást a NAIK és ghánai partnerszervezete. Azóta új szintre lépett a munka, ennek egyik ékes példája, hogy elkezdődtek az előkészületek fiatal ghánai kutatók több hónapos fogadására, illetve magyar kutatók ghánai szakmai tanulmányútjára. A tanulmányutak és a jövőbeni közös munka fő csapásvonalai a paradicsom, a gabona - főként a kukorica – a halászati együttműködések, továbbá a mezőgazdasági szaporítóanyagok magyar exportja lehet – jelentette ki a főigazgató.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.