
Dél-Koreában és Kínában jó talajmegkötő képessége mellett a rendkívül magas fűtőértéke, a bútor- és faiparban való hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő a magyar akác.

Fotó: MKSZN
Ebben a hónapban zárul le a második szakasza annak a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett - tájékoztatott közleményében az MKSZN.
Itthon a fűtésszezon slágerterméke az akác, amelynek magas fűtőértékén kívül számos más, értékes felhasználási lehetősége is van. Ezekre a tulajdonságokra már régóta felfigyeltek a Távol-Keleten: Dél-Koreában és Kelet-Kínában, ahol az ottani szakemberek magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiáját korszerűsíteni, különös tekintettel a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.
„Már hatodik éve dolgozunk együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú hasznosításán a Dél-Korea területén belül. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeinkkel veszünk részt, de kísérleti célra juttatunk ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítjük, s közreműködünk referencia erdősítések létrehozásában is. Idén novemberben jár le a második ciklusa az együttműködésünknek, amely után értékeljük, és reményeink szerint folytatni is tudjuk majd a közös munkát”. - mondta el dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója.
Fotó: MKSZN
Az Észak-Amerikában őshonos akác hazánkba Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került be, ezt követően a legelterjedtebb fafajjá vált, s napjainkban a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja. Az akác faanyagának kb. 50 százaléka tűzifaként hasznosul, de ipari célú hasznosítása rendkívül sokrétű, és kiemelkedő a méhészeti jelentősége is.
Ázsiában az akác meghonosítása elsősorban talajmegkötő tulajdonsága miatt történt, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet. Méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát egy időben még takarmányozásra is felhasználták.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.