A magyar akác Ázsiában segít az elsivatagosodás elleni küzdelemben
agrotrend.hu / MKSZN – 2017. november 15., szerda, 10:42
Dél-Koreában és Kínában jó talajmegkötő képessége mellett a rendkívül magas fűtőértéke, a bútor- és faiparban való hasznosítása, és a méhészetben betöltött szerepe miatt is kelendő a magyar akác.
Fotó: MKSZN
Ebben a hónapban zárul le a második szakasza annak a távol-keleti kutatási együttműködésnek, amelyben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) akácszakértője is részt vett - tájékoztatott közleményében az MKSZN.
Itthon a fűtésszezon slágerterméke az akác, amelynek magas fűtőértékén kívül számos más, értékes felhasználási lehetősége is van. Ezekre a tulajdonságokra már régóta felfigyeltek a Távol-Keleten: Dél-Koreában és Kelet-Kínában, ahol az ottani szakemberek magyar szakértők segítségével törekszenek a fafaj termesztési technológiáját korszerűsíteni, különös tekintettel a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak enyhítésére.
„Már hatodik éve dolgozunk együtt a Koreai Erdészeti Tudományos Intézettel az akác sokoldalú hasznosításán a Dél-Korea területén belül. Az együttműködésben elsősorban innovatív eredményeinkkel veszünk részt, de kísérleti célra juttatunk ki szaporítóanyagot, csemetetermesztési technológiák bevezetését segítjük, s közreműködünk referencia erdősítések létrehozásában is. Idén novemberben jár le a második ciklusa az együttműködésünknek, amely után értékeljük, és reményeink szerint folytatni is tudjuk majd a közös munkát”. - mondta el dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MKSZN tudományos tanácsadója.
Fotó: MKSZN
Az Észak-Amerikában őshonos akác hazánkba Nyugat-Európán keresztül az 1700-as évek elején került be, ezt követően a legelterjedtebb fafajjá vált, s napjainkban a magyar erdők több mint 23 százalékát alkotja. Az akác faanyagának kb. 50 százaléka tűzifaként hasznosul, de ipari célú hasznosítása rendkívül sokrétű, és kiemelkedő a méhészeti jelentősége is.
Ázsiában az akác meghonosítása elsősorban talajmegkötő tulajdonsága miatt történt, az erózió elleni védekezésben töltött be jelentős szerepet. Méhészeti és a faipari jelentőségén túl nagylevelű változatát egy időben még takarmányozásra is felhasználták.
Programajánló
2018. november 22., csütörtök, 09:30
Helyszín: NAIK - Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI)
2100
Gödöllő
Tessedik Sámuel u. 4. 2018. november 23., péntek, 09:30
Helyszín: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tsz.
1088
Budapest
Vas u. 17. félemelet 5. terem. 2018. november 23., péntek, 10:00
Helyszín: NAIK GYKI Újfehértói Kutató Állomás
4244
Újfehértó
Vadastag 2. Hírek
2018. november 14., szerda, 09:13
A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályainak képviselőiből és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala díjbizottságának tagjaiból álló kuratórium az iparjogvédelmi tudatossággal gondozott és a nemzetközi megmérettetés próbáját is kiálló kutatási eredményeket létrehozó alkotók megbecsülésére, tevékenységük társadalmi elismerésére alapított Akadémiai Szabadalmi Nívódíjban részesítette Bősze Zsuzsannát, a NAIK Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadóját, az MTA doktorát.
2018. november 14., szerda, 08:59
Október 23-a alkalmából az Agrárminisztérium Darányi Ignác termében került sor arra az ünnepségre, amelynek keretében Dr. Bánfalvi Zsófia, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója is magas elismerésben részesült.