A szaktárca - hagyományteremtő szándékkal - 2017-et a Furmint évének nyilvánította azért, hogy felhívja a nemzetközi és a belföldi piac, illetve a fogyasztók figyelmét az egyik legfontosabb őshonos magyar szőlőfajtára - közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter keddi, Gyuricza Csabával és Kiss Elizával közösen tartott sajtótájékoztatóján.
fotó: FM
A miniszter jelezte: ebben az évben új kiadványok, workshopok, tudományos konferenciák, valamint genetikai kutatások révén szeretnének minél többet megtudni a furmintról. Kiemelt feladat, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, lehetőség nyíljon a kísérletezésre. Ebben a munkában a minisztérium stratégiai partnere a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), valamint a Szent István Egyetem (SZIE) borászati tanszéke. Így számos olyan furmintkutatási témát indítanak útjára az idén, amelyek országosan szolgálják a furmint fajta értékeinek megőrzését.
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ mb. főigazgatója kiemelte, hogy a „Furmint éve” kezdeményezéssel összhangban, 2017-et a NAIK a furmint szőlészeti és borászati kutatásának kiemelt éveként kezeli. Ezzel segítve a termelőket a fajta optimális szőlőtermesztési és borászati technológiájának kialakításában, feltárva a furmint fajta valós értékeit. A NAIK kutatói programjának célja, hogy tudományos támaszt nyújtson ahhoz, hogy a „legmagyarabb” szőlőfajtaként is emlegetett furmint, Tokajon és Somlón kívül más borvidékeken is kiváló minőségben, újra jelentősebb szerepet kapjon, ezáltal Magyarország emblematikus fajtájává váljon. A NAIK főigazgatója nem kisebb célt tűzött ki, minthogy a kiemelt kutatási év eredményeként, az új furmint ültetvények bekerülési költsége 10-15%-al mérséklődjön, miközben az alanyok továbbra is első osztályú, megbízható, kórokozó mentes forrásból származnak. Ez anyagilag is jelentős tényező, tovább fokozhatja a hazai versenyképességet, hiszen 1 hektár új ültetvény bekerülési költsége jelenleg 5-7 millió forint – hangsúlyozta Gyuricza Csaba.
Kiss Eliza, kiemelt borágazati feladatokért felelős miniszteri biztos hangsúlyozta: a szaktárca nem feledkezik meg a furmint mellett a többi fontos szőlőfajtáról sem, ezért a kezdeményezés az elkövetkező években is folytatódik, így minden esztendőben más- más szőlőfajta kerül fókuszba. A miniszteri biztos kiemelt célnak nevezte, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok és lehetőség nyíljon a kísérletezésre is, akár a fajták, akár a talajok tekintetében.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
Közel négyszázmillió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason - jelentették be kedden a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.