NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

szbki-bemutatkozo.png

Az intézetről

Az Intézmény a világon az elsők között alapított, és ma is fennálló szőlészeti és borászati kutatóhely, az 1896-ban létrehozott Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet utódja, 2014-től a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ hálózatának kutató-fejlesztő intézményeként működik, két Kutatóállomással (Badacsony és Kecskemét). 

Az Intézet alapfeladatának tekinti a szőlészeti-borászati ágazat szolgálatát kutatási és szaktanácsadási oldalról, de a korábbi fenntartó felsőoktatási intézményeknél vállalt oktatási tevékenységet is végez. Kutatási tevékenysége keretében elsősorban gyakorlatorientált, alkalmazott kutatási témákat művel. 

Ezek közül jelentős kutatási területnek számít a fajtakutatás, amelynek az Intézetnél nagy hagyományai és kiemelkedő eredményei vannak. Az Intézet fajtaérték kutatási és szelekciós munkájának köszönhetően, jelentős szerepet játszott több Hungarikum jellegű tájfajta (Kéknyelű, Juhfark, Kövidinka, Ezerjó stb.) újra termesztésbe vonásában. Keresztezéses nemesítésének legújabb eredményeit, a teljesség igénye nélkül jól fémjelzik a Zeus, a Generosa, a Rózsakő borszőlőfajták, valamint a Fanny, Teréz, Esther gombabetegségekkel szemben ellenálló csemegeszőlő fajták. A magyar szőlőtermesztésben meghatározó regionális fajtákból (Olasz rizling, Szürkebarát, Kékfrankos, Irsai Olivér) egy sor államilag elismert klón jelzi az Intézet több évtizedes, sikeres klónszelekciós munkáját. 

A fajtakutatás alapját szolgáló génbanki állományok fenntartása (1600 tétel), fejlesztése, molekuláris genetikai módszerekkel történő leírása fontos feladata a szervezeti egységnek. 

A Szőlőfajták Nemzeti Fajtajegyzéke döntő részénél az Intézet a fajtafenntartó. A fajtafenntartás részeként, 14 ha szabadföldi törzsültetvényen keresztül biztosítja a magas biológiai értékű (PBVT, BVT) szaporító alapanyagot a termelés számára. Komplex patogénmentesítési munkájának az eredményeként, izolátorházakban 180 tétel kiindulási állományt tart fenn a teljes magyar (nem csak az intézeti fajtákból) szőlőtermesztést szolgálva. 

Az Intézet termesztéstechnológiai kutatási eredményei közül kiemelhető az un. DMR módszer sikeres adaptálása, a humát alapú trágyaszerek kifejlesztésében elért eredményei, valamint a csemegeszőlő termesztési technológiák fejlesztésében végzett munkája. 

A szőlő termőhelyi kataszter szakértői feladatait, jogszabályi kötelezettség alapján országos hatáskörrel végzi az Intézet, és közreműködik a termékleírások készítésénél, ill. módosításánál. 

Borászati technológia kutatásoknál, a Hungarikum jellegű fajták (Olasz rizling, Kéknyelű, Juhfark, Generosa) optimális borászati technológiájának a kialakításában segített a termelésnek. 

Fontos feladatának érezte és érzi az Intézet a szaktanácsadást. Rendezvényeik közül kiemelkednek az intézeti borbírálatok és a szakmai bemutatók. A szolgáltatásként végzett szaktanácsadás keretében jelentős számban rügyvizsgálatokkal és a Badacsonyi borvidéken növényvédelmi előrejelző rendszer szakmai működtetésével segítik közvetlenül a termelőket. Akkreditált laboratóriumára alapozva, az AKG programokhoz és a talajvédelmi tervekhez talaj-és növénymintákat vizsgálnak, talajvédelmi- és tápanyag terveket készítenek. A Balatoni Borrégió Borminősítő Bizottsága is az Intézet Badacsonyi Kutató Állomásán végzi az érzékszervi minősítéseket, amihez az Intézet biztosítja a személyi és infrastrukturális feltételeket. 

Az Intézet munkatársai részt vesznek a hazai és nemzetközi, ágazati alap-, közép-, és felsőfokú képzési programokban, továbbképzések, tanfolyamok és posztgraduális kurzusok vezetésében. Lehetőséget adunk PhD hallgatók kutatási projektekben való részvételére. Gyakorlati helyszínt, bemutató területet biztosítunk a felsőoktatási intézmények és a szakemberek számára.