Konferencia kenyérről, szőlőről és a borról
baon.hu/NAIK – 2017. augusztus 25., péntek, 13:26

„Alföldi kenyér, szőlő és bor: A Kárpát- medence kincsei – határon innen és túl” címmel rendeztek szakmai fórumot szőlészek, borászok és gabonatermesztők a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Gabonakutató Nonprofit kft. szervezői közreműködésével a kecskeméti városházán 2017. augusztus 24-én.

fotó: Barta Zsolt

Köszöntőjében Dr. Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója kiemelte, hogy kevés ország van a világon, amely olyan minőségben képes előállítani saját gabonaszükségletét, mint Magyarország. Nekünk magyaroknak ez itt a Kárpát-medencében természetesnek tűnik, de sok helyen a világban ez egyáltalán nem így van. Ennek a hatalmas erőforrásnak a megóvása és gyarapítása az egyik legfontosabb feladatunk, hiszen az élelmiszertermelés a történelem során mindig is stratégiai fontossággal bírt – és egy percig sem kérdés, hogy ez a jövőben is így lesz. A hazai agráriumban megvan az a növekedési potenciál, ami a versenyképességünk további fejlesztéséhez szükséges, a NAIK feladata, hogy ehhez a munkához olyan tudományos eredményeket szállítson, amelyek a gyakorlatban már rövidtávon is előrelépést jelentenek. Ezeket a feladatokat senki nem fogja helyettünk elvégezni, az a dolgunk, hogy minden tehetségünket a hazai agrárium fejlesztésének szenteljük – hangsúlyozta a főigazgató.

Dr. Matuz János, az MTA doktora, szegedi kutató a búza történetét foglalta össze előadásában, és egy érdekes adatsorral is megvilágította a hazai termelés alakulását. Míg a 20 -as években egy hektáron 1-1,5 tonnányi kalászos termett, addig napjainkban ez a szám 5,2-5,4 tonnára változott. A világon 220-240 millió hektáron nő a búza, mely fogyasztására egyre nagyobb igények jelentkeznek. 2010-ben 600 millió tonna fogyasztását jelezte a piac, melyet sikerült megtermeszteni, igaz 2,5 tonna búzás termésátlagot kellet ehhez elérni.

fotó: Barta Zsolt

Azonban 2020-ra egymilliárd tonnára emelkedhet az előrejelzések szerint az emberiség búzafogyasztási igénye. Mivel a termőterület nem nő, így a termelés intenzitását kell az említett 2,5 tonnáról 4 tonnára emelni.

A rendezvényen dr. Hajdu Edit kecskeméti kutató a szőlő történetéről és érdekességeiről beszélt. Az erdélyi Sándor- Zsigmond Ibolya a Nagy – Küküllő menti borvidékről, a felvidéki dr. Grega Edit a kenyér minőségének ismertetőit és Kárpát-medencei történetét vázolta, míg Mészáros Márta a kalács sütés történetét mutatta be. A konferencia után a kecskeméti városháza udvarán gabona, péksütemény, kenyér, bor és szőlő bemutatón vehettek részt az érdeklődők, ahol megnézhették a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kiváló standjait is.

Programajánló

2017. szeptember 29., péntek
2017. október 7., szombat
Helyszín: NAIK - Halászati Kutatóintézet (HAKI) 5540 Szarvas Anna-liget 8.
2017. november 11., szombat
2017. november 30., csütörtök

Pályázati felhívások

A jó gépésznek is kell cégér - ALKOTÓI PÁLYÁZAT

Gépeslap-Képeslap a szántóföldről - RAJZPÁLYÁZAT

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ifjú Agrárkutatók részére

 

Hírlevél