Megbeszélés egy kísérleti intenzív fenyőültetvényen, Quito közelében

Az INIAP-ban a kutatási munka a fő agro-ökológiai régiókhoz (magashegységi, középhegységi, nedves trópusi, félnedves trópusi, félszáraz trópusi, száraz trópusi, Amazonas-mente) igazodva szerveződik, hét nagy egységbe. A három fő stratégiai cél az élelmezés-biztonság, a környezetkímélő gazdálkodás és a versenyképes export támogatása.

Számos hüvelyes növény géncentruma található az Andok vidékén
 

A közös munka elkezdése szempontjából jó lehetőséget jelenthet bizonyos fajok esetében egy magcsere (kalászos gabonák, hüvelyesek), valamint a kutatási projektek listájának cseréje és közös érdeklődésre számot tartó témák beazonosítása, az érintett kutatók közötti közvetlen kapcsolat kialakítása. A rizs esetében nagyon fontos számukra a betegség-ellenállásra való nemesítés, amiben a NAIK ÖVKI már komoly kapcsolatokat ápol a francia CIRAD és a fülöp-szigeteki CGIAR-IRRI kutatóival.

Az erdészeti kutatás viszonylag fiatal terület az INIAP-nál, de nagyon fontos ökológiai és gazdasági szempontok miatt egyaránt. Főleg az ültetvényes faanyag-termesztésben és a tartamos erdőművelésben lehet érdemi együttműködés kialakításában bízni. Nagyon nagy kihívás az illegális fakitermelés visszaszorítása, amit nehezít, hogy az őshonos (ős)erdők természetvédelmi védettsége miatt ezeken a területeken a fenntartható erdőművelés nem engedélyezett. A kormányzat ezért támogatná a kimondottan gazdasági célú erdőtelepítést annak érdekében, hogy a kitermelés fokozatosan áttevődjön az ilyen területekre és csökkenjen a védett őserdőkre nehezedő nyomás. A NAIK-nak az ERTI közreműködésével kialakítás alatt álló döntéstámogatási rendszere nagyon komoly érdeklődést váltott ki az ecuadori fél részéről, ezen a területen mindenképpen fontos egy érdemi együttműködés feltételeinek megteremtése.
 

Hangulatkép a Pánamerikai Autóúton
 

Lehetőség nyílt a NAIK bemutatkozására a Quitoi Kereskedelmi Kamarában is. A kamara elnöke szerint az ecuadori mezőgazdaság egyik legnagyobb fékje a termelői integráció szinte teljes hiánya, ami nagymértékben hátráltatja az ország agrárpotenciáljában rejlő lehetőségek kiaknázását.

Az agrárkamara képviselője szerint sajnos az ecuadori mezőgazdaság jelenlegi fejlettségi szintje nagyon alacsony, hiányzik a tudás, a szervezettség, a magas termőképességű minősített vetőmag, nagy a vidéki szegénység, miközben az ország mezőgazdasági potenciálja hatalmas. Nagyon nagy probléma, hogyan értessék meg a szereplőkkel a klímaváltozás következményeit, hogy alkalmazkodni tudjanak ehhez.

Az Ecuadori Központi Egyetem Agrártudományi Karán két workshopra került sor, a résztvevők mind a két alkalommal egyetemi kutatók, professzorok, oktatók és diákok voltak. Az ecuadori fél által javasolt témák, melyeknél a NAIK reflexióit várták:

• klímaváltozás: potenciális hatások és adekvát válaszok;
• a probléma kezelése metódusainak a természeti folyamatokra alapozott javítása;
• az erdőtelepítés és az „agroforestería” használatával kapcsolatos tevékenységek;
• agrárkutatások, fejlesztés és innováció; a K+F+I magyarországi gyakorlata és menedzsmentje;
• multi- és bilaterális nemzetközi együttműködés az agrárkutatásban, nemzetközi intézményi kapcsolatok.

A látogatás befejezéseként a NAIK küldöttsége felkereste a Nemzeti Agráripari Kutatóintézet (INIAP) néhány kutatóállomását az ország különböző adottságú területein; az INIAP szorgalmazta egy Egyetértési Nyilatkozat aláírását a távlati kutatási együttműködés megalapozása érdekében.