Főigazgatói interjú az agrotrend.hu szakportálon
agrotrend.hu – 2018. január 22., hétfő, 11:17

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Dr. Gyuricza Csabát nevezte ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatói feladatainak ellátására - 2018. január 15. napi hatállyal 2023. január 14. napjáig. A főigazgató a kinevezésről elsőként az agrotrend.hu-nak nyilatkozott.

Dr. Gyuricza Csaba és Dr. Fazekas Sándor A magyar föld jövőjéért c. kiadvány bemutatóján
- fotó: agrotrend.hu


Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt került a hazai agrárkutatás élére. A szaktárca vezetése és személy szerint Dr. Fazekas Sándor is megerősítette, hogy az intézetben végzett munkájuk érdemes a folytatásra. Hogyan fogadta a kinevezést?

- A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban (NAIK) tavaly elkezdett munkánk pozitív visszaigazolásaként tekintek rá, ami egyben a legitimációnk megerősítését is mutatja. Azok az eredmények, amiket egy év alatt elértünk, egy hosszú távú munka kezdetét jelentik.

Az első időszak szervezeti feladatait követően tavaly nagy lendülettel kezdtünk az intézményrendszer megismertetésébe, hiszen a társadalom szélesebb rétegei számára kevésbé volt köztudott, hogy milyen formában működünk és mivel foglalkozunk. Korábban még a szakmán belül is kevesen tudtak rólunk. Ez egy aprólékos folyamat lesz, de úgy érzem, hogy az eredményeink alapján valóban be tudjuk mutatni a mezőgazdaság, egyben a vidéki munka jelentőségét és értékeit.

Ezen kívül fontos feladatként határoztam meg, hogy irányt szabjunk azoknak a kutatásoknak, innovációknak, fejlesztéseknek, amiket az intézményrendszeren belül végzünk.


Mi alapján súlyozták és tematizálták az innovációkat?

- Megnéztük, hogy a rendelkezésre álló források alapján melyek azok a gyakorlatorientált irányok, amelyek a mindennapokban rövid időn belül meg tudnak jelenni, és amelyekkel a mezőgazdaság versenyképességét, fenntarthatóságát erősíteni tudjuk. Ezek nagyon fontos célkitűzések és ebben próbáltunk egy olyan vonalat meghatározni - például a klímaváltozáshoz és a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó, főleg adaptációs kutatások, feladatok; a kedvezőtlen adottságú termőhelyekre technológiák és új módszerek kidolgozása -, amik nemzeti hatáskörbe tartoznak. Ezeket az eredményeket máshonnan nem tudjuk átvenni, viszont a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez és előrelépéséhez, de akár a szakpolitika támogatásához is nélkülözhetetlenek.

A NAIK a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó, szinte valamennyi ágazatot lefedő kutatóintézeteket összefogó intézményrendszer 2014-ben azzal a céllal jött létre, hogy csaknem 20 kutatóintézet összevonásával egységesítse az agrárpolitikai célok megvalósítását szolgáló agrárkutatást és támogatást nyújtson a szakpolitikai célok eléréséhez.


Egy erős és jelentős nemzetközi offenzívát is indítottak az elmúlt esztendőben, ami a tudástranszfer, az információátadás révén valósulhatott meg.

- A közös együttműködések kutatási bevételt jelentenek az intézménynek, másrészt viszont olyan technológiatranszfer indult el gazdasági társaságokkal közösen, ami közvetlenül a magyar mezőgazdaság számára is hozzáadott értéket és akár kibocsátás-növekedést jelent. Jelentős eredményeket értünk el Észak-Afrikában, a Szaharától délre eső térségekben, Délkelet-Ázsiában, és új területként Dél-Amerika felé is nyitottunk.

A következő időszakban jelenlétünket még erőteljesebben meg kívánjuk mutatni mind a hazai, mind az uniós, mind az azon kívüli területeken is.


Folyamatosan bővülnek a térségi együttműködéseik, illetve a 2017-es év egyik kiemelt eredménye, hogy elkezdték a visegrádi négyek országainak agrárkutatását összefogni. Idén milyen régiók felé terveznek nyitni?

- Ebben az évben próbáljuk a Kárpát-medence térségét és kutatóit jobban összefogni, hiszen azonosak az ökológiai adottságaink és sok szempontból a feltételrendszereink is. Szeretnénk elérni, hogy a Kárpát-medencében működő magyar nyelvű, a határokon kívül eső területeken elhelyezkedő kutatóhelyeket is össze tudjuk kötni. A szaktanácsadáshoz kapcsolódóan tudnánk segíteni, egy koordinált hálózatot kívánunk felépíteni.


Az elmúlt években nagy intézményeket, szervezeteket vezetett: a Szent István Egyetem dékánja, majd a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke volt. Mennyire érzi testhezállónak a kutatóintézet élén betöltött szerepét?

- Részben eltérő feladatokkal működő intézményekről van szó, de ha az irányítás és a vezetés oldaláról nézem, akkor sok a közös vonás, hiszen országos szervezetet kell összefogni, és a módszerekben olyan nagy eltérés nincsen. Azokat a tapasztalatokat, amiket az elmúlt években szereztem, a NAIK-nál kiváló lehetőségem van kamatoztatni.

Abban a tekintetben pedig, hogy egy kutatással, innovációval foglalkozó intézményt vezetek, mondhatom, hogy hazakerültem, eddigi életem nagy részét mégiscsak az agrárkutatásban és az agrárfelsőoktatásban töltöttem. Professzorként továbbra is oktatok a Szent István Egyetemen, ami kiegészíti azt a munkát, amit a NAIK-ban végzek. Jó érzéssel és örömmel vettem át az intézmény vezetését, de azt is érzem, hogy van feladat bőven - például, hogy még inkább megismertessük és elismertessük azt a munkát, ami az intézetben zajlik.

Programajánló

2018. február 22., csütörtök
Helyszín: NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) 6000 Kecskemét Katona Zsigmond u. 5.
2018. február 27., kedd
Helyszín: NAIK - Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (SZBKI) 6000 Kecskemét Katona Zsigmond u. 5.